#EUR (13)
Az Európai Központi Bank szerdán bejelentette, hogy megkezdi a digitális euró létrehozását, mivel egyre több fogyasztó hagyja el a készpénzt. A projekt várhatóan két évig tart, és az elképzelés szerint az euróövezet 19 tagországában használt közös valuta digitális változata kerül előkészítésére. A központi bank által támogatott valuta tényleges bevezetése azonban a tervezési és vizsgálati szakaszon túl további két évet vehet igénybe.
Ismét felmerült, hogy Magyarország talán bevezethetné az eurót. De vajon érdemes-e egyáltalán? Segítette-e azokat az országokat, amelyek benn vannak, vagy azok járták jól, akik kint maradtak? Képesek lennénk-e teljesíteni egyáltalán a közeljövőben a feltételeket? Sokak szemében népszerű lépés lehet az euró bevezetése, hiszen az euró évtizedes erősödő trendben mozog a forinthoz képest, amit mindenki a saját bőrén érezhet. Vagyis a forint gyengül, leértékelve megtakarításainkat, jövedelmünket a külföldhöz képest. Drágítva külföldi utazásainkat, beszerzéseinket.
Lehet, hogy lassan az lesz a különc, aki készpénzzel akar fizetni. Persze azért nem mindenhol. Külföldön szintén ez a helyzet, a hazainál is nagyobb az elektronikus pénzügyi tranzakciók aránya. A mindennapok során a külföldi valutákban is szívesebben fizetünk elektronikusan idehaza is. A devizaszámlának és a hozzá tartozó bankkártyának számos előnye van, és nemcsak akkor, amikor külföldön járunk. Devizaszámlával könnyebben lehet a forintra spekulálni és internetes vásárlásokat is lehet vele intézni. Ezért jó ötletnek tűnik megtakarításaink egy részét devizaszámlán tartani és erre alapozni deviza-kiadásainkat is. Érdemes megnézni a különböző bankok megoldásait!
A koronavírus-válság miatt 2020-ban a csodák éve érkezett el a tőkepiacokon, egyes termékek soha nem látott magasságokba vagy mélységekbe értek. A devizapiacon is hektikus év volt, olyan devizák is megsínylették a válságot, amelyekről korábban nem is gondoltuk volna.
Nehéz lenne tagadni, hogy a forint gyenge, és a trend a további gyengülés felé mutat. Sőt talán mintha gyorsulna is a folyamat. Például 2017 végén 310,14, egy évvel később 321,51, tavaly év végén 330,52, 2020. december elsején pedig már 357,37 forint volt egy euró ára. Mi lehet ennek a oka, és mi következik ebből? Tovább tart-e a trend? Mutat-e valami a változás irányába?
A forint sokat gyengült az idén, az euró forintárfolyama tavasszal új történelmi csúcsot ért el pár fillérrel 370 alatt, de pár héttel ezelőtt is átlépte egy időre a 369 forintos szintet. A jelenlegi 361 forint is magas, sokan úgy érzik, hogy fizetőeszközünk egyre gyengébb, folyamatosan veszít értékéből. Vajon nemzetközi összehasonlításban ezzel mennyire állunk rosszul?
Az utóbbi években a forint sajnos nem járt be túl fényes pályát: az euróhoz képest mindig csökkent egy kicsit az értéke. Lassan, de biztosan egyre többet fizettünk, ha eurót akartunk vásárolni. Persze voltak ingadozások, átmeneti forint erősödések, de a lejtmenet sajnos tartósnak bizonyult. Volt olyan időszak, amikor az euró értéke nem érte el a 230 forintot – nos, ennél ma jóval magasabbra rúgnak a számok. Jelenleg közel 360 forintot kell fizetni 1 euróért, ami alig marad el az eddigi mélyponttól, ami többek közt a tavaszi koronavírus járvány okozta válság miatt alakult ki.
Most 354 forintnál jár az euro, azt követően hogy kedden a jegybank 15 bázisponttal 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Az euro forint jegyzése a hét elején még 346 körül járt, onnan indult meg a forint a lejtőn.
Múlt héten szerda délelőttre a 350-es lélektani határt is átlépte az euró-forint jegyzés. A nap további részében pedig újabb történelmi mélypontra került a forintot az euróval és a dollárral szemben is, az euró jegyzései 356,6-ig, a dolláré 327,8-ig ugrottak. A feltörekvő devizák piacán, mint minden válság alkalmával, most is nagy esés következett be. A cseh korona ekkor mintegy 2%-ot, a lengyel zloty pedig mintegy 1,5%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.
Múlt héten ismét rekord mélységbe gyengült a forint. A gyengülő trend úgy tűnik nem ért véget, mivel ezúttal 340 felett is járt az euróval szemben. Ahogyan azt sok korábbi elemzés is megjósolta. Szerdán a 340-es mélypont túllépése után egészen 340,4-ig gyengült a forint jegyzése, késő estére néhány fillérrel 340 alá erősödött vissza. Majd csütörtökön reggeltől erősödésének indult, ami összességében még pénteken is kitartott, és ennek eredményeként a 335,5 -ös szinten zárta a hetet.
Nem csoda, hogy nehezen érthető a forint és a vezető devizák viszonya, a forint körüli kérdésben tájékozódni óhajtó olvasók számára, hiszen még a szakértők körében sincs alapvető egyetértés abban, hogy rossz vagy sem a gyenge forint. Ezért megkíséreltük a teljes képet érthetően feltárni, lássuk hát!
Az utóbbi időben nagyon sok cikket olvashattunk arról, hogy gyengül a forint az euróval, dollárral szemben. De vajon mi is van ennek a hátterében? Idén minden eddiginél gyengébb értéket produkált a forint az euróval szemben. Ha a világgazdaság állapotát vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy némi lassulás tapasztalható, de gazdasági válságról jelenleg nem beszélhetünk.
Az idei év átlagos árfolyamait összehasonlítva a 2008-as évi adatokkal mintegy 29%-ot gyengült a forint az euróval szemben. Az itt vizsgált 10 évben - év / év összehasonlításban - a legnagyobb változás 2008-ról 2009-re történt a gazdasági válság kirobbanásakor, amikor is mintegy tizenkét százalékot gyengült a forint.
