Euro árfolyam | Euro középárfolyam

Huszonöt európai országban használják jelenleg az eurót fizetőeszközként, az úgynevezett euróövezethez azonban csak tizenkilenc állam tartozik. A közös valuta ötlete az 1970-es évekig nyúlik vissza, de valósággá csak 1999-ben vált, míg kézzel fogható 2002-ben lett. Magyarország jelenleg nem tervezi a bevezetést.

Tizenegy ország vett részt a kezdeteknél

A közös európai valuta ötlete már az 1970-es években megfogalmazódott, akkor kezdték el az Európai Gazdasági Közösség tagállamai egymáshoz rögzíteni nemzeti pénzeik árfolyamát. A monetáris unió valós létrejötte viszont már az 1990-es évekhez köthető, amely egy bonyolult, hosszú folyamat végén valósult meg. A közös pénz nevéről 1995-ben döntöttek, így született meg az euró, amelynek szimbóluma 1996-ban, felhasználási országai 1998-ban véglegesedtek. A tényleges forgalomba lépés 1999-ben jött el, amikor első körben számlapénzként kezdték el használni tizenegy országban, ezek ábécésorrendben Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, valamint Spanyolország voltak. Még ebben az évben elkezdték verni a pénzérméket, valamint kijelölték, hol és melyik valuta milyen árfolyam szerint szerepel majd az átváltási folyamatban.

2002-ben vált kézzel foghatóvá

Ahhoz, hogy a nemzetközi fizetőeszköz működőképes és stabil maradjon, szigorú szabályokat hoztak annak megalkotói. Ezek az inflációra, a kamatlábakra, a költségvetési hiányokra, valamint az államadósságokra vonatkoztak, amely feltételeket két éven át teljesíteni kellett, hogy egy ország csatlakozhasson a fent említett tizenegy nemzethez. Az első ilyen Görögország lett, amelynek Dániával együtt volt lehetősége az euró használatára, utóbbi országban azonban egy népszavazás során elutasította ezt az emberek többsége. Készpénzként 2002. január 1-jén jelent meg először az euró, egy ideig a nemzeti valuták mellett lehetett használni, ám ezeket még ebben az esztendőben kivonták a forgalomból, ezért nem létezik már például osztrák schilling, francia frank, német márka, olasz líra vagy spanyol peseta.

Fokozatosan nőtt az eurózóna

2003-ban a svédek leszavazták a lehetőséget, 2004-ben viszont újabb három ország, Észtország, Litvánia és Szlovénia csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, amely a bevezetésre tett előkészületnek tekinthető. Ugyanígy tett 2005-ben Ciprus, Lettország és Málta. Nagy lépésnek számított, hogy a darabokra hulló Szovjetunió és Jugoszlávia utódállamai közül elsőként a szlovénoknál vezették be az eurót, erre 2007. január 1-jén került sor. Egy évvel később két szigetország, Ciprus és Málta következett, majd újabb egy évre rá a szlovákoknál történt meg ugyanez. Az idáig utolsó ütemben a Baltikum országai váltottak euróra: 2011-ben az észtek, 2014-ben a lettek, 2015-ben pedig a litvánok.

Akik kimaradtak

Mindez azt jelenti, hogy az Európai Unió huszonhét tagállama közül jelenleg tizenkilenc használja hivatalos fizetőeszközként az eurót, nyolcan kimaradtak ebből. A dánok és a svédek népszavazását már említettük, mellettük az Egyesült Királyság sem volt vevő erre az ötletre, a britek azóta már kiléptek az EU-ból is. A lengyelek, a csehek, a bolgárok, a románok, a horvátok, valamint mi, magyarok egyelőre nem teljesítettük a bevezetés feltételeit. Az országok közül van, amelyik nem tudja hozni az elvárásokat, némelyik viszont nem akarja, mert nem kérnek az euróból. Egyelőre hazánkban sincs kormányzati szándék a bevezetésre, bár évekkel ezelőtt már felmerült ennek lehetősége. Amíg ez így lesz, marad a magyar forint, ahogyan a lengyel zloty, a horvát kuna és a román lej is.

Máshol is használják

A tizenkilenc országot érintő eurózónában 337 millió ember használja ezt a fizetőeszközt, de máshol is lehet a pénznemmel vásárolni. Ha Európában maradunk, négy olyan törpeállamot találunk, ahol külön szerződéssel alkalmazhatják az eurót, ezek Andorra, Monaco, San Marino, valamint a Vatikán. Szintén lehet euróval fizetni Koszovó és Montenegró területén, a két jugoszláv utódállam viszont nem hivatalosan vezette be a pénzt. Érdekesség, hogy az afrikai Zimbabwe területén ugyancsak lehet euróval vásárolni nem hivatalos pénzként, míg külkereskedelmi célokra Észak-Korea és Irán is használja. A fentieknek köszönhető, hogy immár az euró a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem a világon, valamint hogy egyre több, az euróhoz rögzített árfolyamú pénznem létezik.