✅ Infláció fogalma
Az infláció egy közgazdasági fogalom amely az árak tartós emelkedését jelenti, miközben a pénz vásárlóereje romlik. A szabad gazdaságban a termékek és szolgáltatások árai folyamatosan változnak, van hogy emelkednek és van hogy ellenkezőleg, csökkennek. Inflációról akkor beszélhetünk ha a termékek és szolgáltatások zöméért többet kell fizetnünk. Ekkor a pénzünként kevesebbet kapunk, azaz kevesebbet ér, a vásárlóereje csökken. Amennyiben a termékek iráni kereslet nagyobb, mint amennyit előállítanak, vagy az előállítás költségei emelkednek, a fogyasztói árak nőnek. A magas infláció költséges a gazdaság szereplői számára.
Azonban az is kedvezőtlen, ha a gazdaság tartós visszaesése miatt csökkennek az árak. Itt érdemes megemlíteni azt, hogy mi az a defláció: az infláció ellentéte. Defláció esetén az árak tartósan csökkennek, a pénz vásárlóereje növekszik. Első hallásra nem is tűnik rossznak, azonban a defláció gazdaság működésére negatív hatást is gyakorolhat azzal ha a fogyasztás megtorpan mivel a lakosság elhalasztja a vásárlásait annak reményében, hogy később olcsóbban jut hozzá a termékekhez, szolgáltatásokhoz.
Az infláció mértéke
Az infláció mértéke a termékek szolgáltatások egyéb eszközök árának átlagos változását kifejező mutatószám, azaz az árindex. Ebből látható, hogy többféle árindex is létezik, úgymint például termelői, beruházói, fogyasztói árindex. Gyakorlati megközelítésből adódóan a fogyasztói árindexet tekintik az infláció mértékének és ez az Európai Uniós ajánlás is.
Az infláció mértékét százalékos formában mérjük, úgy, hogy az adott időszak ár színvonalát elosztjuk a T mínusz egy időszak árszínvonalával és a kettő hányadosa adja, hogy mekkora is az infláció. Ha ez az érték pl. 1,05 akkor az azt jelenti hogy ahogy az előző időszakhoz képest a mostani árszínvonal 105 százalékára növekedett, vagyis ekkor körülbelül öt százalékos inflációt mérhetünk.
KSH inflációs ráta
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal számolja ki, és adja közzé a legfrissebb inflációs adatokat. A KSH minden hónapban megjelenteti a fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatóját, de ezen túlmenően is számos inflációs adatot tesz közzé.
A fogyasztóiár-index jelentése
A KSH kialakít egy úgynevezett a termékkosarat, amelyben található termékek árváltozását mérik folyamatosan. Ezeket hasonlítják össze a többféle kiinduló árakkal.
A különböző termékek és szolgáltatások árainak változása nem egyforma mértékben fontos, ráadásúl a különböző embercsoportok számra különböző mértékben.
Az áremelkedés kiszámításakor tehát értelemszerűen azoknak a termékek árváltozása, amelyekre többet költünk (pl. energiaárak) nagyobb mértékben lesz figyelembe véve, mint azoké, amelyekre kevesebbet (pl. postabélyeg).
A különböző háztartásoknak különböző szokásai vannak és különböző életformát követnek. Például jelentős élelmiszerezés beli eltérés van azok között akik vegetáriánusok és azok akik húst esznek. A háztartások összesített kiadási szokásainak átlaga határozza meg az egyes termékek és szolgáltatások súlyát.
A KSH a termék kosárba olyan fogyasztási cikkeket tesz be amely a lehető legjobban tükrözi Magyarország lakosságának fogyasztását. Mindenkire nem egységesen érvényes ez természetesen.
Az infláció a történelemben
Már a nemesfém pénzek korszakában is megtörtént, hogy az uralkodók úgy próbálták meg a kincstár vagyonát gyarapítani, hogy nem nemes fémeket próbáltak belekeverni a tiszta érmekbe, növelve annak a mennyiségét és rontva a tisztaságát. Ekkor ezt a jelenséget még pénzrontásnak és nem inflációnak hívták. A mai értelemben vett infláció az 1860-as évek elején az amerikai észak és dél háborúja során jelent meg. Ekkor kezdődött meg az úgynevezett belső érték nélküli papírpénzek kibocsátása a hadi kiadások fedezésére. Ezeknek a papír pénzeknek nem volt fedezete. Ezek nagy mértékű kibocsátás során jelentősen megnövekedett a pénz mennyisége. Ezt a növekedést illették a latin “inflatio” azaz felfúvódás, orvosi kifejezéssel.
Amikor nagy pénzmennyiség kerül a gazdaságba ugyanakkor az elérhető termékek és szolgáltatások mennyisége alacsony akkor ez az árak emelkedését, egész pontosan az árszínvonal általános tartós emelkedését, eredményezi. Az egységnyi pénznek a vásárlóértéke, vásárlóereje csökken.
Magyarországon a rendszerváltás után a kilencvenes évek elején nagy mértékben megnőtt az infláció 1994 környékén az infláció 28% os volt mindemellett nagyon nagy volt a költségvetési hiány, nagy volt az államadósság. Ebben az időszakban kapta meg az ország a Bokros csomagot aminek az volt a célja hogy ezt az inflációt letörje és a költségvetési hiányt megszüntesse. Ezzel drasztikusan csökkent az infláció és drasztikusan csökkent a költségvetési hiány és ez egy olyan gazdasági alapotot teremtett amire aztán későbbiekben a következő kormányok is egészen jól támaszkodhattak.
2019-ben Zimbabwe ban a mezőgazdaság szétveréséből adódott egy olyan drasztikus infláció amelyben óránként 4000 százalékos volt a zimbabwei dollár romlása.
Magyarországon a második világháború alatt a hadi kiadások fedezésére rengeteg pénzre volt szükség, ezért elkezd a magyar kormány pengőt nyomtatni. Amikor véget ér a második világháború akkor kezdődtek a problémák, ugyanis nagyon nagy mennyiségű pénz ragadt bent a forgalomban ugyanakkor nem volt szinte semmi amit meg lehetett venni, hiszen maradt egy lerombolt, lebombázott ország, amiben sem mezőgazdaság sem ipar sem kereskedelem nem volt gyakorlatilag. Élelem hiány alakult ki az emberek kezében viszont ott van egy csomó pénz. Nyilvánvalóan a nagy méretű kereslet a nagyon szűk kínálattal szemben egy nagyon komoly inflációt eredményezett. 1846 július végén volt olyan nap amikor egy nap alatt 156 000 százalékkal romlott a pengő. Sőt ebben az egy hónapban 42 millió százalékkal romlott a pengő. Majd 1946 augusztus elsején a Magyar Nemzeti Bank úgy dönt hogy átváltja a pengőt forintra illetve egész pontosan új pénzed pénzt vezet be: a forintot. A biztonság kedvéért meghatározott egy árfolyamot ami alapján be lehet váltani a régi pengők forintra. 1 forintot = 4000000000000000000000000000 pengőért lehetett váltani. Ennek okán történt, hogy 1946 Július 31.-én éjfélkor az emberek kinyitották Budapesten az ablakot és kidobálták a náluk lévő nagy mennyiségű papír pénzt. Másnap reggel az utcaseprők több milliárd pengő söpörtek össze az utcán.
Nézzük meg az inflációt egy példán keresztül:
Egy gazdaság rendelkezik 100 egységnyi termék kínálattal és rá kereslettel, valamint havonta rendelekzésre áll 100 egységi pénz a keresleti oldalon. Ekkor alapesetben egy termék egy pénzért vehető meg. Ha a pénz mennyiségét a forgalomban megnöveljük, mondjuk úgy, hogy a havi pénzmennyiséget például fizetés útján megduplázzuk, akkor az történik, hogy rövid távon a megnövekedett pénzmennyiség, a megnövekedett jövedelem eredményeként megélénkül a kereslet megnő a vásárlás kedv mivel több az elköltött pénzmennyiség. Azonban közép és hosszú távon ennek az árakra emelkedő hatása lesz, mert ezt a magas keresletet érzékeli idővel a kínálati oldal is és előbb utóbb bekövetkezik, hogy egy termék immár nem 1 hanem 3 pénz egységért kerül eladásra. Tehát láthatjuk, hogy hiába lett több pénz a helyzetünk a helyzetünk nem lett jobb.
Az inflációs spirál
Az inflációnak rossz tulajdonsága, hogy azt nem lehet szándékkal és akarattal hirtelen megállítani. Kiváltképp egy drasztikus, nagymértékű pénzromlás nehezen megfogható és nehezen megállítható, és könnyen elképzelhető, hogy nem áll meg az említett 1 termék 3 pénzegység szintjén, hanem ez akár tovább növekedhet az az, a pénz értéke tovább romolhat. Az említett példánál maradva a pénz mennyisége a bérek növekedésén keresztül akkor áramlik a gazdaságba amikor az árszínvonal nő és ennek kompenzálására a munkavállalók akaratának érvényesüléseként a bérek növekszenek ám ezzel együtt csökken a munkakereslet, a foglalkoztatottság ezen keresztül pedig csökken a kibocsátás, amely hatására túlkereslet alakul ki az árupiacon és így árszínvonal újra nő.
Nem lehet eldönteni, hogy az infláció a bérnövekedésnek a következménye, vagy fordítva. Ekkor úgynevezett ár-bér spirál alakult ki. Ár-bér spirálnak nevezzük a pénzbér és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamatát.
Nem minden esetben infláció az árak növekedése
Előfordulhat, hogy az árszínvonal növekszik de mégsem tekinthető inflációnak. Ilyen lehet az egyes a technológiai fejlődések hatása, ami magával hozza azt hogy a termékek egyre modernebbek egyre több funkciót vagy szolgáltatást nyújtanak, mint napjainkban például a mobiltelefonok, hiszen a mai mobiltelefonokat ha összevetjük a tíz évvel korábbi telefonokkal, akkor akkor azt látjuk hogy az árak nagyon nagy mértékben emelkedtek, a mai mobiltelefon árak nagyon magasak, viszont a lakosság ezt mégsem érzi inflációnak, és hajlandóak a jóval magasabb árakat is megfizetni mert olyan funkciókat és szolgáltatásokat kapnak amelyek a korábbi telefonoknál nem léteztek.
Mi az a burkolt infláció?
Arra is van példa, hogy az árszínvonal ugyan nem növekszik tehát egy termék ára változatlan marad, mégis bekövetkezik egyfajta infláció. Ezt szokás burkolt inflációnak hívni. Ez történt a 70 es években a szocializmus időszakában amikor is bekövetkezett egy nagyon nagy mértékű olajár emelkedés, jelentősen megemelkedtek az energiaárak. Azonban Magyarországon ezt nem lehetett érezni mivel a szocializmus egyik alap vívmánya volt azt állítani, hogy nincsenek gazdasági zavarok, nincs munkanélküliség, nincs infláció. Így hát ezt nem tudták a termék előállítók az árakban érvényesíteni az úgynevezett hatósági maximált árakkal kellett dolgozni. Mivel a magas energiaárak az importálás és alapanyagok költségét is jelentősen megemelte, azaz a vállalatok költségei nőttek, ugyanakkor egy bürokratikus úton meggátolták hogy ezt az árban érvényesítsék így választhattak, hogy tönkre mennek vagy kitalálnak valamit erre a helyzetre. Mivel a növekvő költségeket nem tudták áthárítani a fogyasztóra ezért valahol máshol kellett spórolni és ez bizony a minőség volt. Amit csak lehet kihagytak a termékből és minden egyéb más szolgáltatásban próbálok meg spórolni. Így a végeredmény az lett, hogy a termék ugyanannyiba került viszont rosszabb minőségű lett.
Az inflációt üteme
Üteme vagy sebessége szerint három csoportba lehet sorolni az inflációt:
Lassú (vagy kúszó) inflációnak tekintjük amikor annak mértéke évente néhány százalékot változik, egy számjegyű a változás. A gazdaság számára ez a kívánatos.
Vágtató inflációról akkor beszélünk amikor az infláció mértéke nagyobb, mint néhány százalék, de a gazdaság az egyensúlyát ekkor még megőrzi.
Hiperinfláció akkor beszélünk amikor a pénzromlás hirtelen és nagyon nagy mértékű ekkor ez a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza. Több száz százalékos is lehet, már az árváltozás kezelhetetlenségét mutatja, amely már szétzilálja a gazdaságot.
Az infláció típusai
Attól függően hogy melyik oldalról indul el, beszélhetünk keresleti vagy kínálati inflációról. A keresleti infláció lényege az, hogy az infláció kereslet oldaláról indul meg, azaz növekszik valamilyen oknál fogva a kereslet, azonban ezt a kereslet növekedést a kínálat nem tudja követni. Ezzel ellentétes folyamat amikor a kereslet változatlan marad, de a kínálat esik vissza, vagy a kínálat nagyobb mértékben esik vissza mint ahogy a kereslet. A fogyasztói modellek azt mutatják hogy ha növekszik a jövedelmünk, akkor ezzel arányosan növeljük a fogyasztásunk, ha viszont csökken a jövedelmünk akkor a csökkenő jövedelemmel nem arányosan csökkentjük a fogyasztásunk, hanem egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mértékben. Ez eredményezi azt is, hogy a kínálat erőteljesebben fog visszaesni ilyen esetekben mint ahogy a kereslet és ez okozhat kínálati inflációt. A harmadik, a klasszikus pénz infláció, amikor a gazdaságban elkezd nőni a nominális pénzmennyiség akár szándékosan akár gazdaságpolitikai hiba miatt és ez a növekedett pénzmennyiség okozhatja a pénz romlását, az infláció növekedését.
Kiszámíthatóság
Az infláció lehetek kiszámítható vagy kiszámíthatatlan. Kiszámítható infláció alatt azt értjük, hogy gyakorlatilag a tervezettnek megfelelően fog alakulni az infláció. A gazdaság szereplői pontosan tudják, hogy mi az elvárt infláció az elkövetkezendő időszakban és nagyjából ennek megfelelően fog is alakulni. Ha egy infláció hosszú éveken keresztül nagyjából hasonló mértékű, az emberek számítanak erre. Ha az infláció tervezhető, vagyis az elvárásoknak megfelelően fog alakulni, akkor ez nem okoz különösebb problémát. Természetesen nem tesz jót de nem jönnek váratlan problémák nem úgy mint a kiszámíthatatlan inflációnál. Miután a gazdasági szereplők nem tudják pontosan, hogy hogyan fog alakulni az infláció az egész gazdaság hatékonyságát is ronthatja.