Stagnál az amerikai dollár, de mi várható a Fed döntése előtt?

Az amerikai dollár árfolyama a mai napon 313.48 HUF-on áll, ami nem mutat érdemi elmozdulást a referenciához képest. Ez a viszonylagos nyugalom azonban csak a felszínen tapasztalható, hiszen a háttérben számos makrogazdasági és geopolitikai esemény befolyásolja a dollár globális megítélését, különös tekintettel a Federal Reserve (Fed) küszöbön álló kamatdöntésére. Fontos, hogy a befektetők megértsék ezeket az összefüggéseket, mivel az árfolyam stabilitása megtévesztő lehet a jövőbeni mozgások tekintetében.

A Federal Reserve kamatdöntése és az infláció

Az egyik legfontosabb esemény a következő héten esedékes Fed kamatdöntés. Az augusztusi, várakozásokat felülmúló inflációs jelentés jelentősen megnövelte annak valószínűségét, hogy a Fed kamatot emel szeptemberben. Az éves fogyasztói árindex (CPI) 3,4%-kal emelkedett augusztusban, ami megegyezik a júliusi adattal, de magasabb az elemzők által várt 3,3%-nál. A havi emelkedés egyharmadáért a benzinárak voltak felelősek, amelyek 27,4%-kal ugrottak meg az előző évhez képest. A maginfláció, amely nem tartalmazza az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat, 0,3%-kal nőtt júliushoz képest, ami szintén magasabb a vártnál. Ez arra utal, hogy az inflációs nyomás az energiaárakon túl is szélesedik.

A piac a szeptember 16-i Fed ülésen közel 90%-os eséllyel számol kamatemeléssel, ami jelentős növekedés a korábbi 70%-hoz képest. Az EY-Parthenon közgazdászai most 0,25 százalékpontos emelésre számítanak, amivel a szövetségi alapok kamatlábának célzott tartománya 3,75% és 4% közé kerülne. Ez lenne a Fed első kamatemelése 2023 óta.

Christopher Waller, a Fed kormányzója szeptember 3-án jelezte, hogy támogatná a kamatemelést, ha az infláció nem tesz érdemi előrelépést a 2%-os cél felé. Bár az általános infláció a 2022-es csúcshoz képest enyhült, sok háztartási költség továbbra is magas maradt. Az emelkedő olaj- és gázolajárak aggodalmakat vetnek fel, hogy a magasabb energiaköltségek átszivároghatnak más árukra és szolgáltatásokra, valamint az inflációs várakozásokra.

Globális olajpiaci fejlemények és geopolitikai feszültségek

Az energiaárak emelkedése jelentős tényező a globális inflációban. A Brent olaj hordónkénti ára átlagosan 91 dollárra emelkedett augusztusban, 7 dollárral többre, mint júliusban. Az olajárakat a globális készletek csökkenése tartja magasan. Az EIA (U.S. Energy Information Administration) előrejelzése szerint a készletek 2026 végéig tovább csökkennek, ami a Brent olaj spot árát az augusztusi havi átlag közelében tarthatja.

A Közel-Keleten zajló konfliktus, különösen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség, továbbra is jelentős hatással van az olajpiacra. Az ICE Brent határidős ára szeptember 11-én 105 dollár/hordó volt, ami 21 dolláros emelkedést jelent augusztus eleje óta, és 45%-kal meghaladja a háború előtti szinteket. A konfliktus további eszkalációja további felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az azonnali árakra. Az olajszállítások leállása a Hormuzi-szoroson keresztül történő tranzit ellenőrzésével kapcsolatos iráni követelések miatt történelmi sokkot okozott az energia- és nyersanyagpiacokon.

Infláció és monetáris politika Magyarországon

Magyarországon az éves infláció augusztusban 1,3%-ra emelkedett a júliusi 1,2%-ról. Ez az emelkedés nagyrészt az alkoholos italok, dohánytermékek, tartós fogyasztási cikkek és egyéb áruk, beleértve az üzemanyagok, magasabb árainak köszönhető. A szolgáltatások inflációja is nőtt, 4,7%-ról 5%-ra emelkedett az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor az élelmiszerárak (-1,4%) és a háztartási energiaárak (-4,3%) csökkentek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legutóbbi, augusztusi ülésén 25 bázisponttal 5,50%-ra csökkentette az alapkamatot, befejezve a nyári kamatcsökkentési ciklust. Az MNB azonban nem kötelezte el magát további lazítás mellett, mondván, hogy a jövőbeni kamatpályáról a szeptemberi Inflációs Jelentés alapján döntenek. Az inflációs háttér egyértelműen teret enged a további lazításnak, de a szolgáltatások inflációja továbbra is emelkedő tendenciát mutat.

Az MNB-nek óvatosnak kell maradnia, amiért szüneteltetheti a kamatcsökkentési ciklust szeptemberben, és az év végére 5%-os alapkamatot vár. A kormány euró-átvételi tervei és a külső piaci környezet mind befolyásolják a kockázatértékelést.

Kockázatok és kilátások

Az amerikai dollárral szemben a forint árfolyamát továbbra is számos tényező befolyásolhatja. A Fed kamatpolitikája, az inflációs adatok, a globális energiaárak és a geopolitikai fejlemények mind hozzájárulnak a volatilitáshoz. A befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük az amerikai makrogazdasági adatok alakulását, különösen a szeptember 16-i Fed kamatdöntést, valamint a közel-keleti helyzetet, amely továbbra is jelentős kockázatot jelenthet az energiaárakra és a globális gazdaságra. A forint szempontjából kulcsfontosságú lesz az MNB szeptemberi Inflációs Jelentése, amely iránymutatást adhat a jövőbeni monetáris politikáról. A piaci szereplőknek fel kell készülniük az esetleges ingadozásokra, és diverzifikált portfólióval minimalizálniuk kell a kockázatokat.