Az euró és a forint mai mozgása: Mi vár ránk a nyár végén?

Ma, 2026. július 24-én az euró árfolyama 364.03 forinton áll a bankközi piacon. Bár a tegnapi adatokhoz képest nem látunk jelentős elmozdulást, fontos megérteni, milyen tényezők formálják a devizapár mozgását és mire érdemes figyelnünk a következő időszakban.

A mögöttünk álló időszakban az egyik legmeghatározóbb esemény a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának legutóbbi, július 21-i kamatdöntése volt. Az MNB a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot, ezzel folytatva a júniusban megkezdett lazítási ciklust. A Monetáris Tanács kommunikációja továbbra is enyhe hangvételű, és további kamatcsökkentéseket valószínűsít a nyár folyamán, augusztusban is, a szeptemberi inflációs jelentés alapján.

Mi mozgatja a forintot a kamatcsökkentések idején?

Az MNB döntését elsősorban a kedvező inflációs adatok támasztják alá. Júniusban az éves infláció 1,7%-ra csökkent május havi 1,8%-ról, ami alacsonyabb volt a piaci várakozásoknál, és a jegybank 2-4%-os toleranciasávja alatt maradt. Az alacsony infláció, a stabilizálódó hazai pénzügyi piacok és az alacsonyabb hazai eszközök kockázati prémiuma mozgásteret biztosít az MNB-nek a monetáris politika további lazítására.

Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális tényezőket sem. A közel-keleti konfliktus eszkalációja, különösen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség, továbbra is befolyásolja a globális befektetői hangulatot. Ez a feszültség az olajárak emelkedéséhez vezetett, ami Magyarország, mint nettó energiaimportőr számára inflációs kockázatokat hordoz magában. Az ilyen geopolitikai események és az energiaárak ingadozása sokkal nagyobb hatással lehetnek a forint árfolyamára, mint egy előre beárazott, kisebb kamatcsökkentés.

Érdekes megfigyelni, hogy a forint a júliusi MNB döntés után is nyomás alá került, miután a kamatcsökkentésről szóló bejelentés előre látható volt. A piacok már beárazták ezt a lépést, így a közvetlen árfolyamhatás korlátozott maradt. Sőt, a Société Générale stratégái szerint az EUR/HUF az év végére akár 355 forint körül is zárhat, bár ezt az előrejelzést az olajárak alakulása és a 2027-es magyar költségvetés részletei is befolyásolhatják.

Az eurózóna helyzete és az EKB politikája

Az euró oldaláról nézve az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa tegnap, július 23-án úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a három irányadó kamatlábat. Az EKB továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az energiaárak alakulását és a közel-keleti konfliktus esetleges inflációs hatásait. Az eurózónában az éves infláció júniusban 2,8%-ra csökkent a májusi 3,2%-ról, ami mérséklődést mutat, de az EKB továbbra is óvatos marad, és adatvezérelt megközelítést alkalmaz a monetáris politika meghatározásában.

Az EKB elnöke, Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy a jegybank elkötelezett az infláció középtávú 2%-os célra való stabilizálása mellett. A piaci várakozások szerint az EKB idén már nem fog további kamatemelést végrehajtani, de a geopolitikai feszültségek és az energiaárak alakulása befolyásolhatja a jövőbeli döntéseket.

Makrogazdasági kitekintés és kockázatok

Magyarországon a gazdasági növekedési kilátások viszonylag biztatóak. Az ING elemzői az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése alapján optimistábbak a korábbiaknál, és 1,5%-os GDP növekedést prognosztizálnak 2026-ra, felfelé mutató kockázatokkal. A Pénzügyminisztérium 1,6-2,0%-os GDP növekedést vár, míg az MNB 2,0%-ot 2026-ra és 3,0%-ot 2027-re.

Ugyanakkor a költségvetési pálya és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások továbbra is befolyásolják Magyarország kockázati megítélését. A kormány ambiciózus célokat tűzött ki a hiánycsökkentésre, de a megvalósítás jelentős kihívásokat tartogat. Az OECD is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak erősítenie kell a közpénzügyeket és növelnie kell a növekedési potenciált a népesség elöregedésére és a klímaváltozásra való felkészülés érdekében.

Összességében elmondható, hogy az EUR/HUF árfolyamát továbbra is a hazai monetáris politika, a globális kockázati étvágy, az energiaárak alakulása és a geopolitikai események együttesen határozzák meg. A befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük az MNB szeptemberi inflációs jelentését, valamint az eurózónából érkező makrogazdasági adatokat és az EKB kommunikációját. A devizapiacok volatilisak, ezért fontos a megalapozott döntéshozatal és a kockázatok megfelelő kezelése.