Deviza körkép: Régiós mozgások és globális hatások 2026. szeptember 22-én

A mai napon a svájci frank (CHF/HUF) 384,13 forinton áll, ami 0,63%-os csökkenést jelent a referenciához képest. Az angol font (GBP/HUF) 421,73 forintért cserél gazdát, -1,17%-os elmozdulással, míg a román lej (RON/HUF) 68,71 forinton, -1,12%-os gyengüléssel nyitott. A cseh korona (CZK/HUF) 14,87 forinton, szintén -1,12%-os mínuszban van, a lengyel zloty (PLN/HUF) pedig 83,20 forinton forog, -1,15%-os csökkenést mutatva. Láthatóan a magyar fizetőeszköz erősödik a régiós devizákkal és a frankkal szemben is a mai kereskedésben.

Globális háttér – Kamatemelések és inflációs aggodalmak

Az elmúlt időszakban számos nemzetközi makrogazdasági esemény befolyásolta a devizapiacokat. Az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a közelmúltban, az eurózónában ezzel 2,5%-ra, az Egyesült Államokban pedig 3,75-4%-ra emelkedett az alapkamat. Az EKB kamatemelését az eurózónában közel hároméves csúcsra emelkedő infláció indokolta, amely augusztusban 3,2% volt, a júliusi 2,9%-ról emelkedve. Az energiaárak jelentős mértékben hozzájárultak ehhez az emelkedéshez, augusztusban 14,3%-os éves rátával. A fogyasztók inflációs várakozásai is emelkedtek az eurózónában, valószínűleg a mélyülő iráni konfliktus okozta üzemanyagár-emelkedés miatt. Az EKB szakértői szerint az infláció 2026 negyedik negyedévében várhatóan 3,6%-on tetőzik az energiaáraknak a közel-keleti konfliktus miatti megugrása következtében.

A Fed a magas inflációt és az erős gazdaságot nevezte meg a kamatemelés fő okainak. Kevin Warsh, a Fed elnöke hangsúlyozta, hogy az infláció megfékezése a legfontosabb prioritás. A Bank of England is változatlanul hagyta az alapkamatot 3,75%-on a szeptember 16-i ülésén, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban az infláció augusztusban 3,1%-ra emelkedett. A jegybank szerint az emelkedő energiaárak és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási zavarok tovább növelhetik az inflációt. A Bank of England monetáris bizottságának három tagja a kamatemelés mellett szavazott, jelezve az inflációs kockázatok növekedését.

Regionális devizák – A forint ereje a gyengülő régióban

A forint a mai napon viszonylag jól teljesít a régiós devizákkal szemben, amelyek mind gyengülést mutatnak. Ennek hátterében több tényező is állhat.

Román lej (RON)

A román lej esetében a -1,12%-os gyengülés a forinttal szemben egy olyan időszakban történik, amikor Románia továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával küzd, bár augusztusban az éves ráta 8,2%-ról 6,3%-ra csökkent. A román kormány megszorító intézkedéseket hozott a költségvetési hiány és az infláció leküzdése érdekében, ami hozzájárulhatott az infláció mérséklődéséhez. Azonban a magas infláció továbbra is nyomás alatt tartja a lejt.

Cseh korona (CZK) és Lengyel zloty (PLN)

A cseh korona -1,12%-os és a lengyel zloty -1,15%-os gyengülése hasonló régiós mintázatot mutat. Csehországban augusztusban az éves infláció 1,5% volt, ami az EU egyik legalacsonyabb értéke. Lengyelországban az infláció augusztusban 14 havi csúcsra, 3,4%-ra gyorsult, amit az energiaárak emelkedése és a közel-keleti feszültségek fűtöttek. A Lengyel Nemzeti Bank szeptember 8-9-i ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot 3,75%-on, de a monetáris tanács egyes tagjai szerint kamatemelésre is szükség lehet, ha az energiaárak tovább emelkednek, vagy ha a novemberi inflációs előrejelzés tartósan 4% feletti pénzromlást vetít előre.

Svájci frank (CHF) és Angol font (GBP)

A svájci frank (-0,63%) és az angol font (-1,17%) gyengülése a forinttal szemben szintén illeszkedik a globális képbe. A frank általában menedékdevizaként funkcionál bizonytalan időkben, de most a forint ereje felülírja ezt a hatást. Az angol font esetében a Bank of England kamattartása, valamint a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-emelkedésből fakadó inflációs kockázatok továbbra is éreztetik hatásukat.

Összehasonlító elemzés és kilátások

Ahogy láthatod, a régiós devizák gyengülése a forinttal szemben egyrészt a globális makrogazdasági folyamatokra, mint az infláció és a jegybanki kamatpolitikákra vezethető vissza. Másrészt a közel-keleti konfliktus, valamint az ebből fakadó energiaár-emelkedések is jelentősen befolyásolják a piacokat. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai jegybank kamatemelését követően a dollár szárnyalásnak indult, ami szintén nyomás alá helyezheti a feltörekvő piaci devizákat, és a forint relatív erejét is magyarázhatja.

A magyar jegybank, az MNB a nemzetközi kamatemelések és az emelkedő energiaárak ellenére valószínűleg változatlanul hagyja az alapkamatot a keddi ülésén, annak ellenére, hogy az infláció a jegybanki célsáv alatt van. Az MNB a pénzügyi stabilitást, a forint árfolyamát és a nemzetközi környezetet is figyelembe veszi döntései során. Az energiaárak emelkedése, különösen az iráni konfliktus eszkalálódása miatt, kulcsfontosságú tényező marad a monetáris politika alakításában.

A következő időszakban is érdemes lesz figyelemmel kísérni a globális energiapiacok alakulását, a jegybankok kommunikációját és az inflációs adatokat, mivel ezek továbbra is meghatározóak lesznek a devizapiaci mozgások szempontjából. A geopolitikai események, mint például az ENSZ Közgyűlésen zajló tárgyalások, szintén befolyásolhatják a piaci hangulatot. A fokozott volatilitás idején fontos, hogy a befektetők alapos tájékozottsággal és óvatossággal közelítsék meg a devizapiaci döntéseket. Fontos megjegyezni, hogy az itt leírtak tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsnak.