Devizapiaci körkép: régiós és kiemelt devizák mozgása 2026. október 13-án

2026. október 13. – Ma délelőtt a svájci frank 391.78 forinton áll, ami 0.28%-os erősödést jelent a referenciához képest. Az angol font is pluszban van, 431.56 forintos árfolyamon 0.16%-kal drágult. Ezzel szemben a cseh korona 14.96 forinton, 0.1%-os mínuszban, a lengyel zloty pedig 83.17 forinton, 0.5%-os gyengüléssel nyitott. A román lej szinte stagnál, 68.34 forinton 0.01%-os minimális pluszban tartózkodik.

Mi mozgatja a devizapiacokat?

A globális gazdasági környezet továbbra is rendkívül bizonytalan, melynek fő mozgatórugói a geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása és az inflációs nyomás. Az IMF friss előrejelzése szerint a globális gazdaság idén 3,1%-kal növekedhet, a globális infláció pedig 4,7% lehet, ami magasabb a korábban vártnál. A Közel-Keleten fennmaradt feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek az energiaszállítási útvonalak biztonságára nézve, ami az olaj- és gázárak emelkedéséhez vezet.

Svájci frank (CHF)

A svájci frank árfolyam ma is biztonságos menedéknek számít. Az SNB (Svájci Nemzeti Bank) júniusban nulla százalékon tartotta az alapkamatot, de jelezte, hogy szükség esetén készen áll beavatkozni a piacon, hogy ellensúlyozza a frank túlzott erősödését, ami veszélyeztetné az árstabilitást. Bár az infláció Svájcban emelkedett az elmúlt hónapokban, elsősorban az olajtermékek drágulása miatt, a középtávú inflációs nyomás gyakorlatilag változatlan maradt. A svájci jegybank továbbra is figyelemmel kíséri a globális gazdasági környezetet, különösen a Közel-Keleten kialakult feszültségeket és az energiaárak emelkedését, amelyek hatással vannak a világgazdaság egészére. A frank erősödése tehát a globális bizonytalanságra adott piaci válasz, mely a befektetők biztonságkeresését tükrözi.

Angol font (GBP)

Az angol font árfolyam emelkedése mögött a Bank of England monetáris politikai döntései és az inflációs várakozások állnak. A Bank of England Monetáris Politikai Bizottsága (MPC) szeptember 17-én változatlanul 3,75%-on hagyta az alapkamatot. Az infláció augusztusban 3,1% volt, ami a jegybank 2%-os célja felett van, és az MPC arra számít, hogy az infláció a következő negyedévekben emelkedni fog, elérve a 4% feletti szintet 2027 első negyedévében. Az energiaárak emelkedése továbbra is inflációs kockázatot jelent az Egyesült Királyságban, bár a jegybank szerint a másodkörös hatásokra utaló jelek egyelőre gyengék. A Bank of England júliusi jelentése szerint az emelkedett energiaárak közvetlen hozzájárulása a fogyasztói árindex inflációjához 2026 második felében körülbelül 0,4 százalékpont lesz. Mindezek ellenére az alacsonyabb infláció, a stabil bérnövekedés és az olcsóbb hitelek javíthatják a megélhetési költségeket 2026-ban.

Román lej (RON)

A román lej árfolyam viszonylag stabil mozgása mögött a Román Nemzeti Bank (BNR) óvatos monetáris politikája áll. A BNR októberben 6,5%-on tartotta az irányadó kamatlábat, mely 2024 augusztusa óta változatlan. Bár az infláció lassuló tendenciát mutatott Romániában, az energiaár-sapka eltörlése és az ÁFA-változások alaphatásai inflációs nyomást generáltak. A közel-keleti háború miatti olaj- és gázárak emelkedése továbbra is az inflációs kockázatok fő forrása. A BNR korábbi előrejelzése szerint a 2026 végi infláció magasabb lehet a vártnál, és az év végéig újra emelkedő pályára kerülhet az üzemanyagok, az energia és más nyersanyagok drágulása miatt. Az elemzők a globális gazdasági kilátások körüli bizonytalanságot, valamint a lassuló gazdasági aktivitást, különösen a háztartások fogyasztásában, az exportban és a foglalkoztatottsági szintek enyhe csökkenését is figyelembe veszik. Érdemes megjegyezni, hogy Romániában jelentősen megugrott az üzemanyagok és az elektromos áram ára az elmúlt időszakban.

Cseh korona (CZK)

A cseh korona árfolyam gyengülése mögött a fokozódó inflációs nyomás és az energiaárak globális emelkedése húzódhat meg. Szeptemberben az éves infláció Csehországban 2,5%-ra gyorsult az augusztusi 1,9%-ról, meghaladva a piaci várakozásokat. Az ING elemzése szerint ez a gyorsulás további áremelkedést jelezhet a következő hónapokban. Különösen az üzemanyagok és a szabályozott energiaárak emelkedtek látványosan. A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) júniusban emelte meg irányadó kamatát négy év után először, 25 bázisponttal, 3,75%-ra, az inflációs nyomás enyhítése érdekében. A jegybankelnök jelezte, hogy a jövőbeni döntéseket a gazdaság inflációt alacsonyan tartó képessége befolyásolja majd. Az energiaárak globális emelkedése szintén jelentős hatással van a cseh gazdaságra és a korona árfolyamára.

Lengyel zloty (PLN)

A lengyel zloty árfolyam gyengülése a régióban tapasztalható inflációs nyomás és a jegybanki kamatdöntések körüli bizonytalanságok tükrében értelmezhető. A lengyel infláció szeptemberben 4,0%-ra gyorsult, meghaladva a jegybanki célsáv felső határát. Ezt elsősorban a nyersolaj drágulása, ezen belül az üzemanyagárak jelentős emelkedése okozta. A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) szeptemberben 3,75%-on tartotta az irányadó kamatot, óvatos megközelítést alkalmazva az emelkedő nyersanyagárak és energiaköltségek okozta inflációs kockázatok miatt. Bár az elemzők többsége októberben sem vár kamatváltoztatást, a szigorítás lehetőségéről szóló érdemi vita novemberben, az új inflációs előrejelzések publikálása után indulhat meg. A lengyel jegybank az elmúlt években aktívan bővítette aranytartalékait, ami a tartalékok diverzifikációjára és a biztonságra való törekvést jelzi a régióban.

Regionális összehasonlítás és kilátások

Láthatjuk, hogy a régiós devizák mozgását nagyban befolyásolja a globális energiaárak alakulása és az inflációs nyomás. Míg a svájci frank és az angol font a nemzetközi piacon is viszonylag erősnek bizonyul, addig a cseh korona és a lengyel zloty a régiós inflációs kihívásokkal küzd. Az EUR/USD árfolyama is nyomás alatt áll, a dollár erősödik a Fed monetáris politikájának szigorodása és a magas amerikai kötvénypiaci hozamok miatt, ami szintén hatással van a kisebb devizákra. Az energiaárak emelkedése, különösen az üzemanyagok és a földgáz drágulása, mindegyik vizsgált országban jelentős inflációs tényező. A jegybankok igyekeznek egyensúlyozni az infláció kordában tartása és a gazdasági növekedés támogatása között, de a geopolitikai bizonytalanságok jelentős kockázatot jelentenek a monetáris politikára nézve. A devizapiacok volatilisak maradnak, és a befektetőknek továbbra is figyelniük kell a makrogazdasági adatokra, a jegybanki bejelentésekre és a globális eseményekre. Mindig fontos, hogy alapos elemzésen alapuló döntéseket hozz, figyelembe véve a kockázatokat, mivel a devizapiaci mozgások gyorsak és előre nem láthatóak lehetnek.