A forint sok éve tartó trendszerű leértékelődése közepette felmerül a kérdés, hogy ez túl sok-e, alulértékeltté vált-e a zsebünkben levő fizetőeszköz, vagy esetleg túl kevés. A Big Mac index alulértékeltséget mutat, de nem kiugróan nagyot. A jelenség régiós, a dollár pedig nem biztos, hogy számunkra annyira mérvadó.
Márciusban nem döntött újabb rekordot az euró/forint árfolyam, de nem volt ettől túl messze. Most 369,20-ig jutott, miközben a maximum pár fillérrel 370 alatt lehetett tavaly. Ismét látszott viszont, hogy a forint alapvetően gyengülő trendben mozog. A forint sok éve tartó leértékelődéséről persze szinte mindenkinek van véleménye.
Vannak, akik szerint egy magunkfajta feltörekvő országnak muszáj leértékelni a devizáját, hogy versenyképes maradhasson a világpiacon, így iparágak, munkahelyek maradjanak meg. Mások szerint pedig a nyugat-európai vagy észak-amerikai inflációs rátákhoz képest rendszeresen jóval magasabb a hazai pénzromlás, ezért szükségszerű a deviza-leértékelődés.
## Csúnyán néz ki a Big Mac indexünk
Megint mások szerint az ország alapvetően rosszul jár a gyenge forinttal, mert így a külföldiek túl olcsón jutnak a magyar termékekhez, szolgáltatásokhoz. (A magyarok meg túl drágán vásárolnak odakint.) Így lényegében “kirabolják” az országot az alacsony devizaárfolyammal.
A vitában nem foglalunk állást, de vajon mennyire alulértékelt egyáltalán a forint? Az attól függ, mihez képest.

Egyes devizák dolláralapú Big Mac-indexe (The Economist)
A népszerű, egyszerű, nem hivatalos, de ahhoz képest közgazdaságilag egész jól védhető eredményt adó Big Mac index csúnya alulértékeltséget mutat. Legalábbis az alapváltozata, amely a dollárhoz képest mutatja az egyes devizákat. A magyar forint indexe ennél –46,5, ami eléggé hátul van, a 38. helyen az 58 elemű listán. Ráadásul olyan országok pénzei között, mint a Fülöp-szigetek, Guatemala vagy Moldova. Node nem oda Buda.
## Mit mond a 900 forintos Big Mac a magyar devizáról?
A The Economist által készített, széles körben használt index lényege, hogy ha egy országban drágább a Big Mac hamburger, mint az USA-ban feljegyzett dollárára az aktuális devizaárfolyammal automatikusan átszámolva, akkor felülértékelt a devizája. Ha pedig olcsóbb, akkor nyilván alulértékelt.

A Big Mac ára forintban, a dollár/forint árfolyam és a Big Mac index (The Economist)
Ezt a különbséget számolják ki százalékban, az eredmény a Big Mac-index, ahol a dollár indexe persze nulla. Konkrét példával, a Big Mac januárban 900 forint volt Magyarországon, és 5,66 dollár az USA-ban, ami az akkori 297,42 forintos dollárárral 1683,40 forintnak felelt meg. A szendvics tehát itt sokkal olcsóbb, mint a dollárár átszámolva, eszerint alulértékeltek vagyunk. A 900/1683=0,535, ezt kivonva egyből kapjuk az említett –46,5 pontos indexet. A számítás tehát igazán egyszerű.
## Mit nekünk a dollár?
De biztos, hogy a forint alulértékelt, vagy esetleg a dollár felülértékelt? Gyanús ugyanis, hogy szinte minden devizát alulértékeltnek mutat az indikátor a dollárhoz képest, pár skandináv fizetőeszköz és a svájci frank kivételével. Még az euró is diszkont árazásúnak tűnik az amerikai pénzhez képest a Big Mac-index alapján (8,8 százalékkal). A feltörekvő országok devizái pedig vastagon két számjegyű mínuszokban vannak. Alighanem tehát maga a dollár eleve túlértékelt e mutató alapján.
Van azonban eurós Big Mac-index is, amely nem a dollárhoz, hanem az európai közös devizához képest viszonyítja az árakat. Nagyon helyesen, hiszen számunkra sokkal fontosabb itt Európában az euróviszonylat, mint a dollár. Ez látható a harmadik ábrán négy közép-kelet-európai régiós ország devizájára. Erről leolvashatjuk, hogy a lengyel zloty értékeltsége rendszerint jóval alacsonyabb volt az utóbbi húsz évben, mint a forinté.
## A zloty és a román lej harmatgyenge
Valamint a forint sem mindig volt gödörben, 2008-ra értékeltsége meghaladta a cseh koronáét és a zlotyét is. (Akkor volt, hogy 230 forint környékére is lesüllyedt az euró ára. Dolláralapon még felülértékeltséget is mutatott a forintunk, bár ennek jórészt a dollár akkori gyengülése volt az oka.) Mostanra a forint indexe a zloty-é alá süllyedt, de a román lejé még mindig sokkal lejjebb van. (A román index, lilával, csak 2018-tól szerepel az adatsorban.)

Egyes országok Big Mac-indexe euróalapon (The Economist)
Miután a Big Mac-indexnek hibái is voltak, javították, és már létezik egy továbbfejlesztett, az egy főre jutó GDP-vel igazított (“adjusted”) mutató is. Ez azt a hatást tompítja, hogy a szegény országok devizái mind alulértékeltnek látszanak, pedig lehet, hogy csak az alacsony bérek, csekély vásárlóerő miatt nyomott a hamburgerek ára. Ez az újabb index sem változtatja meg az alapvető sorrendet, de szerényebb alulértékeltséget mutat Európa ezen tájékain, mint az eredeti index. A magyar igazított euróindex –26, a lengyel –13, a cseh –7 pont. Az igazítatlan index –41, –32, illetve –7 körül van a három devizánál.
## Olcsó a forint, de nem annyira
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a forint minden bizonnyal alulértékelt, de nem katasztrofálisan és nem jobban, mint a lengyel, román (és horvát, szerb, orosz) devizák. Az olyan túlzó állítások, mint hogy “45 százalékkal alulértékelt a forint”, vagy hogy a szakadék aljára csúszott, biztosan nem állják meg a helyüket. De az is biztos, hogy sok honfitársunk erősebb forintot kívánna, amikor Nyugat-Európában áll éhesen a hamburgeres előtt. (Vagy ha Magyarországon eladott ingatlanának árából próbálna odakint fedelet venni a feje fölé.)
Az ábrákon az is jól látszik, hogy az ilyen alulértékeltség bizony nagyon sokáig fenn tud maradni, akár évtizedekig is. (Vélhetően nem függetlenül az ország fejlettségi szintjétől.) Végül egy utolsó, “tudományosabb” ábra az Eurostat adataiból, amely azt jelzi, mekkora az árak színvonala az egyes országokban, az EU átlagához képest.

Árszínvonal-különbség az EU-ban (Eurostat)