✅ Aktualitások, érdekességek, fontos információk
Jelentősen megugrott az amerikai infláció áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak 4,2%-kal emelkedtek az áprilisig tartó 12 hónapban, a márciusi 2,6%-ról 4,2%-ra. Ekkor emelekedés az árakban 2008 szeptembere óta nem volt. Az amerikai munkaügyi minisztérium jelentése azon félelmek közepette készült, hogy a fogyasztói árak emelkedése a kamatlábak emelkedését eredményezheti.
Törökországban a második kriptovaluta tőzsde is összeomlott az iparág elleni fellépés közepette. Legutóbb a Vebitcoin nevű platform a weboldalán közzétett rövid közleményében közölte, hogy minden tevékenységét beszüntette, miután pénzügyi nehézségekkel szembesült, és a lehető leghamarabb tájékoztatja ügyfeleit a helyzetről.
A török líra hétfőn történelmi mélypont közelébe süllyedt, egyrészt az Egyesült Államok és Törökország közötti romló kapcsolat következtében de nem tett jót az árfolyamnak az sem, hogy az új jegybankelnök jelezte, hogy az alapkamat emelése ártana a gazdaságnak.
A nyaralás közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy érdemes-e előre megvenni az ahhoz szükséges devizát, vagy majd inkább nyáron, az utolsó napokban. Megnéztük, hogy az utóbbi tíz évben hogy volt ez, és mely hónapokban volt átlagosan olcsóbb az euró. Ellestünk pár ötletet a tőkepiaci befektetőktől is, hogy hogyan lehet csökkenteni a nem kívánatos árfolyam-változások kockázatát.
Tavaly kiugróan sokat gyengült a forint, mintegy tíz százalékkal lett drágább az euró. Bár nem ez volt a rekord, voltak rosszabb évek is. Van jele pániknak? Megijedtek, és devizát kezdtek vásárolni a magyarok? Vagy maradt minden a régiben?
Az MNB április elején bejelentette, hogy mintegy háromszorosára, 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát. Vajon miért tette ezt? Jó-e ez az országnak, a forintnak? Értékálló-e vajon az arany, vagy csak egy bizonytalan jövőjű spekulációs eszköz?
A forint sok éve tartó trendszerű leértékelődése közepette felmerül a kérdés, hogy ez túl sok-e, alulértékeltté vált-e a zsebünkben levő fizetőeszköz, vagy esetleg túl kevés. A Big Mac index alulértékeltséget mutat, de nem kiugróan nagyot. A jelenség régiós, a dollár pedig nem biztos, hogy számunkra annyira mérvadó.
Átvehetik-e a bitcoin vagy más kriptodevizák teljesen a pénz szerepét a gazdaságokban, vagy ez csak egy alternatív, párhuzamos rendszer marad, kevesek hóbortja? Elvileg átvehetik, de a jövő pénzének szerepére még sokan mások is pályáznak, így a játszma egyáltalán nincsen lefutva. Ha a bitcoin a digitális arany, hiányzik a palettáról a digitális ezüst, meg például a rézpénz.
Ismét felmerült, hogy Magyarország talán bevezethetné az eurót. De vajon érdemes-e egyáltalán? Segítette-e azokat az országokat, amelyek benn vannak, vagy azok járták jól, akik kint maradtak? Képesek lennénk-e teljesíteni egyáltalán a közeljövőben a feltételeket? Sokak szemében népszerű lépés lehet az euró bevezetése, hiszen az euró évtizedes erősödő trendben mozog a forinthoz képest, amit mindenki a saját bőrén érezhet. Vagyis a forint gyengül, leértékelve megtakarításainkat, jövedelmünket a külföldhöz képest. Drágítva külföldi utazásainkat, beszerzéseinket.
A cseh korona új és új rekordokat dönt a magyar forinthoz képest, még drágább lesz nekünk a prágai sör. A sok éves folyamatban szerepe lehet az ország erős nyugat-európai integrációjának, de a jegybank kamatpolitikájának is. Pedig bizonyos értelemben a csehek is rebellisek, például nem akarnak eurót.
Mostanában határozottan erősebb volt a román lej, mint a magyar forint, hosszú távon azonban inkább úgy látszik, hogy nagyon is hasonló pályán mozogtak. A romániai euróbevezetés előbb megtörténhet, mint a magyar, és a gazdaság is egész jól muzsikál. Ez inkább erősödést vetít előre.
Közel három éves csúcson van a kanadai dollár az amerikai dollárhoz képest. Egyszerre erősödik az egyik és gyengül a másik, kettős hatás érvényesül. Az olaj és más árupiaci termékek drágulása támogatja a kanadai pénz értékét. Lehet, hogy a folyamatnak még nincs vége, és a kanadai pénz a nyersanyagokkal együtt erősödik tovább.
Az utóbbi egy évben kisebb mértékben, hosszabb távon azonban mellbevágóan erőseb volt a lengyel és a cseh fizetőeszköz, mint a magyar. A gazdasági mutatók vagy a jelenlegi állampapír-hozamszintek ezt nem igazán indokolják. Alighanem kísért a múlt, és a befektetők a hosszú távú trendeket és az összképet nézik.
Egy év alatt több mint öt százalékkal erősödött a svéd korona, méghozzá a magában is erős euróhoz képest. Míg tavaly tavasszal, a világjárvány kitörése után nem sokkal 11,2 koronát is kellett adni egy euróért, most 10,1-nél jár. Mi ennek a felülteljesítésnek az oka? Nagyon jól csinálnak valamit, vagy épp ellenkezőleg?
Lehet, hogy lassan az lesz a különc, aki készpénzzel akar fizetni. Persze azért nem mindenhol. Külföldön szintén ez a helyzet, a hazainál is nagyobb az elektronikus pénzügyi tranzakciók aránya. A mindennapok során a külföldi valutákban is szívesebben fizetünk elektronikusan idehaza is. A devizaszámlának és a hozzá tartozó bankkártyának számos előnye van, és nemcsak akkor, amikor külföldön járunk. Devizaszámlával könnyebben lehet a forintra spekulálni és internetes vásárlásokat is lehet vele intézni. Ezért jó ötletnek tűnik megtakarításaink egy részét devizaszámlán tartani és erre alapozni deviza-kiadásainkat is. Érdemes megnézni a különböző bankok megoldásait!
Már tavaly is óriásit emelkedett a bitcoin, idén pedig folytatta a száguldást. De nagyon különbözik ez a rali a három évvel ezelőttitől, már a hagyományos pénzügyi rendszer intézményei, bankok, brókercégek, alapkezelők és elemzők is komolyan veszik. Öt fontosabb előrejelzést gyűjtöttünk össze, amelyekre érdemes lehet odafigyelni.
Tavaly nagyot gyengült a forint, de volt a történelemben rosszabb éve is. Az inga azonban visszalendülhet, főleg, ha a vírust sikerül legyőzni és beindul a gazdasági növekedés. Az MNB pedig addig is alighanem megvédi a forintot a nagyobb kilengésektől, ahogy tavaly is tette.
A koronavírus-válság miatt 2020-ban a csodák éve érkezett el a tőkepiacokon, egyes termékek soha nem látott magasságokba vagy mélységekbe értek. A devizapiacon is hektikus év volt, olyan devizák is megsínylették a válságot, amelyekről korábban nem is gondoltuk volna.
A sajtó néha már abból is nagy ügyet csinál, ha egy forinttal drágább lesz az euró, vagy 50 fillérrel olcsóbb a dollár. Pedig ennél jóval nagyobbak a változások hosszabb távon, ahogy azt a forint történelmi árfolyamai mutatják. Mennyibe került vajon egy dollár 70 évvel ezelőtt? Mekkora volt az eddigi legnagyobb, egy nap alatt végrehajtott forintleértékelés? A svájci frank teljesített jobban, vagy mondjuk a dollár, a svéd korona?
Megint nagyot esett a font a szigetországban talált új vírusvariáns és a Brexit-tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt. Brexit ide vagy oda, az angol font azonban hosszú távon is egyre gyengébb volt más fejlett devizákhoz képest. De még a forinthoz képest sem túlzottan izmos.
A dollár gyengülő trendben mozog tavasz óta, vannak, akik már az összeomlásával riogatnak. Miért következhet ez be? Valós-e a veszély, elkerülhetetlen, vagy meg lehet előzni? Ha pedig a dollár esik, minek mehet fel az ára?
A november eleji történelmi mélypontról visszafordult ugyan a török líra, de azóta megint süllyed az értéke, ez intő jel. Az alacsonyan tartott kamatok, a magas infláció, a gyengülő deviza bizalomvesztést okozhat. Ördögi kör alakulhat ki, ahol a pénz egyre csak veszít értékéből, ezért a legtöbben igyekeznek megszabadulni tőle, ami tovább löki a mélybe az árfolyamot.
Nehéz lenne tagadni, hogy a forint gyenge, és a trend a további gyengülés felé mutat. Sőt talán mintha gyorsulna is a folyamat. Például 2017 végén 310,14, egy évvel később 321,51, tavaly év végén 330,52, 2020. december elsején pedig már 357,37 forint volt egy euró ára. Mi lehet ennek a oka, és mi következik ebből? Tovább tart-e a trend? Mutat-e valami a változás irányába?
A forint sokat gyengült az idén, az euró forintárfolyama tavasszal új történelmi csúcsot ért el pár fillérrel 370 alatt, de pár héttel ezelőtt is átlépte egy időre a 369 forintos szintet. A jelenlegi 361 forint is magas, sokan úgy érzik, hogy fizetőeszközünk egyre gyengébb, folyamatosan veszít értékéből. Vajon nemzetközi összehasonlításban ezzel mennyire állunk rosszul?
Ahogyan a Tesla elsőszámú embere, úgy maga a társaság és annak teljesítménye, illetve ezen keresztül a piaci értéke is megosztó a gazdasági szakértők szemében. Bár az árfolyamot nem ők, hanem a piac határozza meg, mégis a megosztottság tükröződik a Tesla részvényeinek árfolyamában is.
Az utóbbi években a forint sajnos nem járt be túl fényes pályát: az euróhoz képest mindig csökkent egy kicsit az értéke. Lassan, de biztosan egyre többet fizettünk, ha eurót akartunk vásárolni. Persze voltak ingadozások, átmeneti forint erősödések, de a lejtmenet sajnos tartósnak bizonyult. Volt olyan időszak, amikor az euró értéke nem érte el a 230 forintot – nos, ennél ma jóval magasabbra rúgnak a számok. Jelenleg közel 360 forintot kell fizetni 1 euróért, ami alig marad el az eddigi mélyponttól, ami többek közt a tavaszi koronavírus járvány okozta válság miatt alakult ki.
Most 354 forintnál jár az euro, azt követően hogy kedden a jegybank 15 bázisponttal 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Az euro forint jegyzése a hét elején még 346 körül járt, onnan indult meg a forint a lejtőn.
Múlt héten szerda délelőttre a 350-es lélektani határt is átlépte az euró-forint jegyzés. A nap további részében pedig újabb történelmi mélypontra került a forintot az euróval és a dollárral szemben is, az euró jegyzései 356,6-ig, a dolláré 327,8-ig ugrottak. A feltörekvő devizák piacán, mint minden válság alkalmával, most is nagy esés következett be. A cseh korona ekkor mintegy 2%-ot, a lengyel zloty pedig mintegy 1,5%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.
Múlt héten ismét rekord mélységbe gyengült a forint. A gyengülő trend úgy tűnik nem ért véget, mivel ezúttal 340 felett is járt az euróval szemben. Ahogyan azt sok korábbi elemzés is megjósolta. Szerdán a 340-es mélypont túllépése után egészen 340,4-ig gyengült a forint jegyzése, késő estére néhány fillérrel 340 alá erősödött vissza. Majd csütörtökön reggeltől erősödésének indult, ami összességében még pénteken is kitartott, és ennek eredményeként a 335,5 -ös szinten zárta a hetet.
Nem csoda, hogy nehezen érthető a forint és a vezető devizák viszonya, a forint körüli kérdésben tájékozódni óhajtó olvasók számára, hiszen még a szakértők körében sincs alapvető egyetértés abban, hogy rossz vagy sem a gyenge forint. Ezért megkíséreltük a teljes képet érthetően feltárni, lássuk hát!
2019 nem a forint éve volt de ennek a hatásait most kezdjük csak megérezni igazán, amikor a gyenge forint árfolyam beépül a termékek és szolgáltatások árába. Megvizsgáltuk, hogy a mennyivel fizethetünk többet 2020-ban, ha a hazai fizetőeszköz továbbra is gyengélkedik, és olyan huncutságon törjük a fejünket, hogy külföldön nyaralunk.
Az utóbbi időben nagyon sok cikket olvashattunk arról, hogy gyengül a forint az euróval, dollárral szemben. De vajon mi is van ennek a hátterében? Idén minden eddiginél gyengébb értéket produkált a forint az euróval szemben. Ha a világgazdaság állapotát vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy némi lassulás tapasztalható, de gazdasági válságról jelenleg nem beszélhetünk.
Az idei év átlagos árfolyamait összehasonlítva a 2008-as évi adatokkal mintegy 29%-ot gyengült a forint az euróval szemben. Az itt vizsgált 10 évben - év / év összehasonlításban - a legnagyobb változás 2008-ról 2009-re történt a gazdasági válság kirobbanásakor, amikor is mintegy tizenkét százalékot gyengült a forint.
