A török líra hétfőn történelmi mélypont közelébe süllyedt, egyrészt az Egyesült Államok és Törökország közötti romló kapcsolat következtében de nem tett jót az árfolyamnak az sem, hogy az új jegybankelnök jelezte, hogy az alapkamat emelése ártana a gazdaságnak.
A [líra](https://arfolyamtudos.hu/deviza/TRY-Török-líra-árfolyam "líra"), amely idén a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piacok közé tartozik, 0,6 százalékkal 8,48-ra gyengült a dollárral szemben, ami közel van a 2021-es mélypontjához, és megközelíti a november elején elért 8,58-as rekordot.
## A globális befektetők megijedtek
A líra 3,5 százalékot veszített az elmúlt három kereskedési napban, amikor világossá vált, hogy Joe Biden amerikai elnök hivatalosan is népirtásnak ismeri el az örmények 1915-ös lemészárlását az Oszmán Birodalomban.
A NATO-szövetséges Törökország élesen bírálta a Fehér Ház szombaton bejelentett döntését, és azt mondta, hogy az aláássa a bizalmat és a barátságot.
A török líra különösen érzékenyen reagál a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok feszültségeire, tekintettel az amerikai szankciók és gazdasági fenyegetések múltbeli visszhangjára, beleértve a 2018-as, Donald Trump akkori elnökkel folytatott vitát, amely líraválságot és recessziót váltott ki.
Tayyip Erdogan elnök szóvivője és tanácsadója, Ibrahim Kalin a Reutersnek azt mondta, hogy Washingtonnak felelősségteljesen kellene eljárnia, mivel senkinek sem áll érdekében, hogy "mesterségesen aláássa a folyamatban lévő kapcsolatokat, szűk politikai célok érdekében".
"Minden, amit az Egyesült Államokkal folytatunk, ennek a nagyon szerencsétlen nyilatkozatnak a hatása alatt áll" - mondta egy vasárnapi interjúban.
## A monetáris politika továbbra is szigorú
A befektetők idegességét fokozta, hogy az egy hónapja kinevezett Sahap Kavcioglu jegybankelnök pénteken késő este azt mondta, hogy bár a monetáris politikát egyelőre szigorúan fogja tartani, bármilyen kamatemelés rossz üzenetet küldene a reálgazdaságnak.
"Ki örül a magas kamatlábaknak?" - mondta első televíziós interjújában bankvezérként.
A líra közép-európai idő szerint reggel 7.30-kor 8,4600 ponton állt, és az elmúlt hat egymást követő kereskedési napon már hatszor esett.
A múlt hónapban 15 százalékot zuhant, miután Erdogan kirúgta Naci Agbalt, egy elismert politikai sólymot a központi bank elnöki posztjáról, és kinevezte Kavcioglut, aki Erdoganhoz hasonlóan a szigorú monetáris politika kritikusa, és azt az unortodox nézetet képviseli, hogy az inflációt okoz.
Agbal 19 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, hogy megfékezze az inflációt, amely 16 százalék fölé emelkedett, és várhatóan eléri a 18 százalékot. Sok külföldi befektető, aki Agbal idején török eszközöket vásárolt, elmenekült, amikor kirúgták.
Elemzők arra számítanak, hogy a bank az év közepe táján megkezdi a kamatcsökkentést, és egyesek szerint Kavcioglu visszatérhet az Agbal novemberi kinevezése előtt folytatott költséges politikához, a devizatartalékok eladásához, hogy támogassa a lírát.
## Turbulens kilátások
A politikai ellenzék sürgette Erdogant és kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját, hogy számoljanak el a 2019-es és 2020-as mintegy 128 milliárd dolláros (106 milliárd euró) eladással, amelyet az állami bankok végeztek, és amelyet központi banki swapügyletekkel fedeztek, ami jelentősen kimerítette a devizatartalékokat.
Az interjúban Kavcioglu megvédte az eladásokat az általa "támadásoknak" nevezett, a 2018-as válsággal kezdődő támadásokkal szemben.
Kavcioglu "meglehetősen magabiztosnak tűnt a tartalékok minőségét illetően, mondván, hogy azokat csak átcsoportosították az eszközökről a forrásokra" - mondta Ozlem Derici Sengul, a Spinn Consulting alapító partnere.
De "az eszközök elvesztése és a kötelezettségek megtartása azt jelenti, hogy a rendszer továbbra is meglehetősen törékeny egy olyan helyzettel szemben, mint egy banki futás, amikor a háztartásoknak és a vállalatoknak szükségük van a devizabetétjeikre" - mondta.
Erdogan két év alatt három központi banki vezetőt rúgott ki, ami aláássa a monetáris hitelességet.