Érthetően a forint gyengülésről

@ÁrfolyamTudós 1/28/2020, 12:00:00 AM

Nem csoda, hogy nehezen érthető a forint és a vezető devizák viszonya, a forint körüli kérdésben tájékozódni óhajtó olvasók számára, hiszen még a szakértők körében sincs alapvető egyetértés abban, hogy rossz vagy sem a gyenge forint. Ezért megkíséreltük a teljes képet érthetően feltárni, lássuk hát!

### A forint évek óta gyengélkedik A forint folyamatosan gyengül az euróval szemben. 10 évvel ezelőtt - a gazdasági világválságot követően két évvel - az euró forint árfolyam a 270 - 280 körüli szinten mozgott. Ami a jelenlegi árfolyam mellett nagyságrendileg 20%-al erősebb forintot jelent. Úgy tűnt, hogy a világgazdaság a válság okozta megrázkódtatást kezdi kiheverni. Ám ezt követően is volt bizonytalanság: hogy akkor most véget ért a válság vagy sem? Ez, az árfolyamokban is tükröződött. Így 2011 decemberében hírtelen 314-es szintig gyengült a forint, majd innen korrigált év végére, és visszaállt a 280-as szintre. Ez alá már többé nem ment tartósan. Majd az ezt követő két évet (2012-2013) a mostanihoz hasonló forint gyengülés jellemezte, amivel elértük a 310 körüli euró forint árfolyamot. Innen egy relatív stabilabb időszak következett a forint euró viszonyában, 2018 áprilisáig. Ekkor másfél hónap alatt felugrott az euró árfolyama és 331 felett tetőzött. Innen is vissza mérséklődött, majd tavaly február elején a 316 körüli szintről indult meg a jelenleg is tartó forintgyengülés. Több alkalommal is megdőlt az euró forint árfolyam rekord. Jelenleg a 340 forintos szinthez közelít. És nagy eséllyel el is éri azt. ![Euró árfolyam 10 éve](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/44tgdCaRs4GO6b816rVaQq/914cf76d0fb025320b1912be67635820/euro-10ev.png) ### Jobban mint a környező országok devizái A környező országok devizáival összehasonlíva, amelyeket a leggyakrabban figyelünk, mint például a lengyel zlotyi, a cseh korona, vagy a román lej, határozottan kedvezőtlenebb a forint teljesítménye az elmúlt egy évben. Most január végén az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva a dollárral szemben 10,4%-ot, az euróval szemben pedig közel 6,4%-ot gyengült a forint. Míg ugyanez a zlotyi esetében csak 3,4% a dollárhoz képest, míg az euróhoz képest minimálisan erősödött is. Ahogy a cseh korona, ami a dollárral szemben egy év alatt 1,64%-ot vesztett az értékéből az euróval szemben pedig 2%-ot erősödött. A román lej is csak 4,15%-ot gyengült a dollárral szemben és mindössze 0,35%-ot az euróval. Tehát elmondhatjuk, hogy azoknak a környékbeli országoknak a devizája akikkel érdemes összemérni a sajátunkat, határozottan erősebb a mienknél. ### A fő ok Egy deviza értékét a devizapiacon határozzák meg, pontosabban maga a piac határozza meg. Méghozzá annak függvényében, hogy mekkora a kereslet és a kínálat az adott deviza iránt. A keresletet és a kínálatot pedig elsősorban az adott ország gazdasági teljesítménye, a forgalomban lévő pénzmennyiség alakulása, az adott devizában elérhető kockázatmentes hozamszint és az infláció határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank tartósan alacsony szinten tartja a kamatokat már 2016 óta. Ez itt az eurózónában jellemző. Ezzel segítve a gazdaság folyamatos növekedését. Mivel így, olcsón lehet hitelhez jutni és érdemesebb beruházni mint hagyni a pénzt értéktelenedni. A többit pedig már tudjuk: a beruházások munkahelyeket teremtenek, amely fizetőképes lakosságot jelent, ami fogyasztás növekedést biztosít és leegyszerűsítve máris megkaptuk a folyamatosan növekvő gazdaság receptjét. Jelenleg a jegybanki alapkamat 0,90%. Ehhez képest lakosság számára elérhető Magyar Állampapír Plusz vagy Prémium Magyar Állampapír kedvező kamatot biztosít azok számára, akik a pénzüket fiatatni szeretnék. Azonban az úgynevezett intézményi befektetők, azaz a nem lakossági befektetők számára a magyarországi elérhető kamatok nagyon alacsonyak. A magyarországi reálkamat - azaz az infláció (decemberben 4%) feletti kamat - negatív és az egyik legalacsonyabb jelenleg a világon. Tehát a külföldi befektetők számára nem vonzó a forint, mivel forintban tartani a pénzüket jelenleg egyet jelent azzal, hogy az évről évre kevesebbet ér. Tehát nincs igazán kereslet rá, így a forint értéke nem növekszik, hanem folyamatosan csökken. ### Jó vagy rossz? Két tábor is létezik akik megpróbálnak erre a kérdésre választ adni. Az egyik tábor az aki azt mondja, hogy a gyenge forint komoly veszedelem. Ők azzal érvelnek, hogy a hazai vállalatok jelentős része, ahhoz, hogy a termékeit elő tudja állítani, külföldről kell beszerzéseket eszközöljön, ami forintban kifejezve többe kerül. Ez pedig a termékek árának növekedéséhez fog vezetni. Egyre csak drágulni fog minden, ami pedig túlzott inflációhoz vezet. Itt álljunk meg egy kicsit és tisztázzuk, hogy mi is az infláció és mi a szerepe. Az infláció a pénz vásárlóerejének romlását jelenti. Ez így alapvetően nem tűnik valami jó dolognak, mert ki örül annak, hogy egyre csak kevesebbet ér a pénze? Ugyanakkor abban a szakemberek is egyetértenek, hogy a megfelelő mértékű inflációra szükség van a gazdaság növekedéséhez. Hiszen ha a pénzünk a jövőben többet ér, az azt jelenti, hogy később mindent olcsóbban tudunk megvenni. Ez pedig arra sarkall minket, hogy minél későbbre halasszuk a kívánt dolgok megvételét. Azonban, ha csökken a kereslet, akkor csökken az előállított javak mennyisége is, és azon keresztül az előállító vállalatok bevétele. Így nem lesz szükség annyi munkaerőre sem és megnövekszik a munkanélküliség, amitől tovább csökken a kereslet és a gazdasági termelés. Ez egy folyamatosan csökkenő spirálba vezet. És az nem jó. Azok akik nem látják problémának a gyenge forintot azon a véleményen vannak, hogy a gyenge forint a külföldi tőkét arra ösztönzi, hogy több beruházást valósítson meg, hiszen az számára olcsóbb. Továbbá ha az EU támogatásokat nézzük, akkor azok forintban kifejezett értéke, a gyenge forint mellett sokkal nagyobb. ### Az MNB szerepe a forint árfolyamának alakulásában A legfontosabb gazdasági cél mindig az, hogy hosszú távon fenntartható, stabil gazdasági növekedés következzen be. Ezt a Magyar Nemzeti Bank az árstabilitás elérésével és fenntartásával tudja támogatni. Azaz a célja az, hogy egy megfelelő mértékű inflációt biztosítson, ami nem túl magas, nem túl alacsony és nem is kiszámíthatatlanul változó. A túl alacsony infláció veszélyeiről már szóltunk, a túl magas infláció pedig szintén káros lehet. Például magasabb kamat szinttel jár együtt, amelynek hatására megnövekednek a hitelfelvevők törlesztési kiadásai, miközben a jövedelmük az infláció okozta változást csak idővel követi le. Az MNB-nél egyébként úgy látják, hogy a három százalékos infláció az ami biztosítja ezt a stabilitást és ennek az elérése és fenntartása a jegybanknak az elsődleges feladata. Ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult az infláció, akkor az látható, hogy 2018 közepétől 3% körül alakult a fogyasztói árindex. Annak ellenére, hogy 2019 decemberében elérte a 4%-os szintet, a várakozások alapján továbbra is 3% körül fog alakulni. Tehát pusztán a forint gyengülése nem készteti a Magyar Nemzeti Bankot intézkedő lépésekre. Amelyek között a legnagyobb hatású az alapkamat növelése lenne, amelynek hatására, egyrész megnövekedne a forint iránti kereslet, a kedvezőbb kockázatmentes hozamszint miatt, illetve a magasabb hozam okán csökkenne a gazdaságban forgó pénzmennyiség is. Így mindkét tényező növelné a forint iránti keresletet és ezzel növelné a forint értékét. Az MNB-nél korábban egyébként vizsgálták, hogy az árfolyam és az infláció viszonya miként változik. Egy 2015-ös elemzésben arra jutottak, hogy a válságot követően változóban van e kettő viszonya. Az árfolyamváltozások fogyasztói árakban történő érvényesülése elméletileg száz százalékos kellene hogy legyen, azonban a kutatások azt mutatták, hogy annak mértéke lényegesen kisebb. A vizsgálat két éves (2013-2014) időszakában az 1%-os árfolyamemelkedés 0,1 - 0,2 % közötti mértékben módosította a fogyasztói árakat. Most viszont - ismét jó néhány év elteltével - az euró árfolyamot és a fogyasztói árindex alakulását egy grafikonon szemlélve elképzelhető, hogy ismét egy változásnak vagyunk a szemtanúi. Nagy kérdés, hogy meddig gyengülhet a forint és mikor jön el az a szint amikor a gyenge forint hatására az infláció is tartósan meghaladja az MNB által megjelölt tűréshatárt? ![Euro és infláció](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/QCoqspJsDM39NdfiRwJH8/03449cbaf5fe7d22c15302e7f6504185/euro-inflacio.png)

További hírek

  • Nagyot ment ismét a Tesla

    9/16/2020, 3:00:00 PM

    Ahogyan a Tesla elsőszámú embere, úgy maga a társaság és annak teljesítménye, illetve ezen keresztül a piaci értéke is megosztó a gazdasági szakértők szemében. Bár az árfolyamot nem ők, hanem a piac határozza meg, mégis a megosztottság tükröződik a Tesla részvényeinek árfolyamában is.

  • Az utóbbi években a forint sajnos nem járt be túl fényes pályát: az euróhoz képest mindig csökkent egy kicsit az értéke. Lassan, de biztosan egyre többet fizettünk, ha eurót akartunk vásárolni. Persze voltak ingadozások, átmeneti forint erősödések, de a lejtmenet sajnos tartósnak bizonyult. Volt olyan időszak, amikor az euró értéke nem érte el a 230 forintot – nos, ennél ma jóval magasabbra rúgnak a számok. Jelenleg közel 360 forintot kell fizetni 1 euróért, ami alig marad el az eddigi mélyponttól, ami többek közt a tavaszi koronavírus járvány okozta válság miatt alakult ki.

  • Most 354 forintnál jár az euro, azt követően hogy kedden a jegybank 15 bázisponttal 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Az euro forint jegyzése a hét elején még 346 körül járt, onnan indult meg a forint a lejtőn.

  • Múlt héten szerda délelőttre a 350-es lélektani határt is átlépte az euró-forint jegyzés. A nap további részében pedig újabb történelmi mélypontra került a forintot az euróval és a dollárral szemben is, az euró jegyzései 356,6-ig, a dolláré 327,8-ig ugrottak. A feltörekvő devizák piacán, mint minden válság alkalmával, most is nagy esés következett be. A cseh korona ekkor mintegy 2%-ot, a lengyel zloty pedig mintegy 1,5%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.

  • Izgalmas hét elé néz a forint

    2/17/2020, 2:00:00 PM

    Múlt héten ismét rekord mélységbe gyengült a forint. A gyengülő trend úgy tűnik nem ért véget, mivel ezúttal 340 felett is járt az euróval szemben. Ahogyan azt sok korábbi elemzés is megjósolta. Szerdán a 340-es mélypont túllépése után egészen 340,4-ig gyengült a forint jegyzése, késő estére néhány fillérrel 340 alá erősödött vissza. Majd csütörtökön reggeltől erősödésének indult, ami összességében még pénteken is kitartott, és ennek eredményeként a 335,5 -ös szinten zárta a hetet.

  • Érthetően a forint gyengülésről

    1/28/2020, 12:00:00 AM

    Nem csoda, hogy nehezen érthető a forint és a vezető devizák viszonya, a forint körüli kérdésben tájékozódni óhajtó olvasók számára, hiszen még a szakértők körében sincs alapvető egyetértés abban, hogy rossz vagy sem a gyenge forint. Ezért megkíséreltük a teljes képet érthetően feltárni, lássuk hát!

  • 2019 nem a forint éve volt de ennek a hatásait most kezdjük csak megérezni igazán, amikor a gyenge forint árfolyam beépül a termékek és szolgáltatások árába. Megvizsgáltuk, hogy a mennyivel fizethetünk többet 2020-ban, ha a hazai fizetőeszköz továbbra is gyengélkedik, és olyan huncutságon törjük a fejünket, hogy külföldön nyaralunk.

  • Miért gyengül a forint?

    11/19/2019, 1:00:00 PM

    Az utóbbi időben nagyon sok cikket olvashattunk arról, hogy gyengül a forint az euróval, dollárral szemben. De vajon mi is van ennek a hátterében? Idén minden eddiginél gyengébb értéket produkált a forint az euróval szemben. Ha a világgazdaság állapotát vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy némi lassulás tapasztalható, de gazdasági válságról jelenleg nem beszélhetünk.

  • Az idei év átlagos árfolyamait összehasonlítva a 2008-as évi adatokkal mintegy 29%-ot gyengült a forint az euróval szemben. Az itt vizsgált 10 évben - év / év összehasonlításban - a legnagyobb változás 2008-ról 2009-re történt a gazdasági válság kirobbanásakor, amikor is mintegy tizenkét százalékot gyengült a forint.

©2020 — ARFOLYAMTUDOS.hu

Jogi nyilatkozat: Bár mindent elkövetünk azért, hogy a közölt adatok helyesek és frissek legyenek, előfordulhatnak hibák. Az ezekből eredő károkért nem tudunk felelősséget vállalni!

Az oldalon található információk szerkesztő magánvéleményét tükrözik. Az itt megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!


Impresszum | Rólunk | Kapcsolat