A valuták és a devizák működését kell megértenünk első körben ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a globális pénzügyi környezetet és a tőkepiacok működését. Ha röviden szeretnénk fogalmazni, akkor a valuta egy adott országban forgalomban lévő pénz. A deviza pedig lényegében egy másik ország vagy országcsoport (pl. euró) pénznemében denominált pénzét jelenti. A devizaárfolyam pedig egy árfolyam, amely az egyik pénznemet váltja át egy másik pénznemre.
## Miként hat ez a gazdaságra?
A globálisan működő vállalatok minden esetben devizákkal kereskednek, hiszen például a beszállítóknak a saját országának pénznemétől eltérő pénznemben kell kifizetnie az áru ellenértékét. A [Pénzkalauz](https://penzkalauz.hu/) szerint a legtöbb cégnek az a pénzneme, amelyik országban van a székhelye, ahol a fizetéseket adja és ahol a nyereségét vezeti. A vállalatoknak mindig fel kell készülniük arra is, hogy a vevő esetleg az árfolyam-ingadozások következtében nem tudja majd kifizetni a teljes követelt összeget a helyi pénznemben.
## Hogyan jelenik ez meg, ha például elutazunk egy másik országba?
Amikor egy másik országban töltjük szabadságunkat, akkor már találkozhattunk a valutapiaccal, hiszen a szállodai vagy éttermi számla meghatározása is valutában történik. Valutában tudjuk meghatározni azt is, ha egy országban egy bizonyos terméket sokkal olcsóbban tudunk megvásárolni, ha átváltjuk az árát a mi hazai pénznemünkre. Ugyan ez történik a repülőtereken is, hiszen a főbb valuták árfolyamait ezeken a területeken is jelzik. Az árfolyamok minden esetben kettő számot jeleznek, a vételi, valamint az eladási árfolyamot. A vételi árfolyam az, amelyért a valutaváltó vagy a bank megvásárolja az adott valutát. Az eladási árfolyam pedig az, amennyiért ő eladja részünkre az adott valutát. A vétel általában mindig olcsóbb, mint az eladás. A pénzügyi szolgáltatók a két ügylet közötti különbségen tudnak profitra szert tenni. Nyaraláskor például, ha az Egyesült Államokba érkezünk, akkor a saját pénznemünket váltjuk át dollárra, tehát eladásról beszélünk. Amikor viszont hazafelé utazunk és nem szeretnénk megtartani a maradék dollárt, akkor mi el szeretnénk adni a valutát, tehát ilyenkor a pénzváltó a vételi árfolyamon fogja tőlünk azt visszavásárolni.
## Mi az a devizapiac és a valutaváltás?
A devizapiacon a valuták eladása és a vétele történik meg. Az árképzés, azaz az árfolyam a kulcsa az egésznek, hiszen itt határozzák meg, hogy az adott valutát mennyiért lehet megvásárolni vagy eladni. A vállalatok például, ha egy áru ellenértékét szeretnék kifizetni egy külföldi beszállítónak, akkor a saját pénznemüket át kell konvertálniuk. Nézzünk egy példát. Az egyik hazai borászat szőlőt vásárol Franciaországból. Ekkor euróban kell kifizetni a számlát, így a banknak azt az utasítást adják, hogy a beszállítót euróban fizessék ki. A bank ekkor az itthoni pénznemet, jelen esetben a forintot átváltja euróra az átváltás időpontjában éppen aktuális árfolyamon és megtörténik a számla kiegyenlítése.
## Deviza fedezeti ügyletek a gazdaságban
Talán a magánemberek nem sokszor találkoznak ezzel a pénzügyi tranzakcióval, de a devizaárfolyamok gyakori változása ellen ezzel a módszerrel védekezhetnek például a kereskedők is. Ez egy védekezési technika, amelynek célja, hogy az árfolyamok kedvezőtlen változása esetén se bukjon túl nagyon az adott vállalat. Ha például megvásárolnak 100 tonna paradicsomot Olaszországból, akkor általában 90 vagy 120 napja van arra a cégnek, hogy ennek ellenértékét megfizesse. Ilyenkor a vállalat utasítást ad a banknak, hogy a kifizetést 120 napon belül egy adott árfolyamon váltsa át. Ez azért jó, mert a vállalat meg tudja magát védeni az árfolyamingadozások káros hatásaitól. A vállalat tulajdonképpen a fedezeti ügylettel rögzíti is az árfolyamot, így vesztenivalója biztosan nem lesz.