Tavaly nagyot gyengült a forint, de volt a történelemben rosszabb éve is. Az inga azonban visszalendülhet, főleg, ha a vírust sikerül legyőzni és beindul a gazdasági növekedés. Az MNB pedig addig is alighanem megvédi a forintot a nagyobb kilengésektől, ahogy tavaly is tette.
Kétségtelen, hogy nagyot gyengült a forint 2020-ban, hiszen a 2019 végi 330,52 forintos euróár 2020 végére 365,13 forintra nőtt – ez 10,5 százalékos emelkedés. Ennél többet az utóbbi húsz évben csak kétszer jegyeztek fel, 2012-ben és 2003-ban valamivel 11 százalék feletti volt az áremelkedés. Ám a képet árnyalja jó pár dolog:
- Az egyes napok adatai nagy kilengéseket mutathatnak. A hivatalos MNB-középárfolyamok alapján számított éves átlagárfolyam viszont kevésbé nőtt, csupán 7,9 százalékkal. Ez kevésbé kiugró, az előző nagy válságban, 2009-ben 11,7 százalékkal nőtt az éves átlagár. (Első grafikon.)
- A dollárhoz képest a forint alig gyengült, csupán 0,9 százalékkal volt feljebb a december végi dollár/forint árfolyam. Tavasszal nagyot erősödött a dollár, utána azonban lefelé tartott.
- Valójában nem egyszerűen a forint gyengült, hanem az euró árfolyam is erősödött, méghozzá szokatlanul nagy mértékben. Az euró értékét egy devizakosárhoz mérő euróindex (EXY) 11,7 százalékkal emelkedett az év során. Alig pár devizának sikerült erősödni kissé az euróhoz képest.
- A többi kelet-közép-európai deviza is gyengült, bár valamivel kevésbé. Lényegében együtt mozogtak a forinttal tavaly, a jelenség tehát régiós. (Második grafikon).
- Olyan kockázatosnak számító feltörekvő piaci devizák, mint a brazil reál, az orosz rubel, a török líra vagy a dél-afrikai rand, jelentősen gyengültek a forinthoz képest, némelyik több mint 20 százalékkal is.
A tavalyi forintgyengülés után azonban, ha nagyobb váratlan esemény nem történik, inkább a forint erősödése várható. Emellett számos érv szól.
## Megvédjük a forintot
Ha túlzottan gyengülne a forint, az MNB nagy valószínűséggel megvédi, ahogy 2020 márciusában láthattuk, 370 forint körüli euróárfolyamnál, az egyhetes betéti kamatok megemelésével. Ősszel újból emelték az egyhetes betéti kamatot, szintén elsősorban a forint erősítése érdekében. Ez a jövőben is várható, így szűk lehet tér a további gyengülés felé. Az elemzők egy része inkább azt találgatja, hol is lenne az a határ, ahol közbeavatkoznának. Egyfajta láthatatlan intervenciós sávra számítanak, ami nincs kőbe vésve, de nagyobb kilengések esetén életbe léphet.
## Előnyünk a német kötvényekhez képest
Rövid távon egy deviza értéke szempontjából sokat számít a kamatszint, illetve a hozamok különbsége. A rövid futamidejű eszközök kamatát az MNB aktívan befolyásolja, a hosszabbakét azonban a piac is alakítja. Még mindig jóval magasabb a hazai állampapír-hozam, mint a német. A tíz éves fix kamatozású kötvényeink referenciahozama jelenleg 2,17 százalék éves szinten, a német adat évi –0,481. Azaz évente majdnem fél százalékot veszít egy befektető, ha ezzel a negatív hozammal német papírt vesz. (Miközben az infláció Nyugat-Európában is pozitív). A magyar kötvények így most 2,65 százalékpontos hozamfelárat tartalmaznak.
## Felár a lengyel, cseh kötvényekre
Jelenleg magasabbak a hazai állampapír-hozamok a lengyel vagy cseh hozamoknál is. Az említett 2,17 százalékos magyar tíz éves hozam mellett a lengyel 1,213, a cseh 1,270 százalék volt csupán legutóbb. Ez is felénk terelheti a külföldi tőkét, deviza-beáramlással járhat, erősítve a forintot. Ennek van is jele. A külföldi befektetők kezében levő forint állampapírok állománya az ÁKK adatai szerint 2019 végén 4168 milliárd forint volt, 2021 január elején már 4590 milliárd, azaz tíz százalékkal magasabb.
## Jön a növekedés
Ha megjön a jobb idő, a koronavírusnak kevésbé kedvező tavasz, és a lakosság nagyobb részét sikerül beoltani, elkerülhető egy harmadik fertőzési hullám. Így nyáron beindulhat a világgazdaság, méghozzá nagy sebességgel. Sok elhalasztott vásárlást, utazást, nyaralást, beruházást bepótolhatnak. A magyar gazdaság pedig Európában ismét átlag feletti teljesítményt nyújthat, ahogy a korábbi években is gyakran előfordult. Mindez erősen növelheti kockázatvállalási kedvet is a tőkepiacokon, és a magyar eszközöket is jobban vehetik.
## Az inga visszalendül
Némileg túlgyengülte magát a forint tavaly, de ami túllendült, gyakran visszatér, visszarendeződhet. A tőkepiacok ciklikus természetűek, az utolsókból könnyen lehetnek elsők és fordítva. Az egyik évben ez az ország vagy ágazat teljesít jobban, a másik évben amaz. Sokszor egyetlen nagyobb külföldi befektetési alap, nyugdíjalap vagy más nagybefektető döntésén is múlik, hogy egy kisebb ország devizája, részvényei vagy kötvényei mennyire értékelődnek le, vagy fel.
## Plusz egy ok, amiért nem nagyon
Bár az idén a forint erősödése valószínűnek tűnik, túl nagy mértékű nyereségre szintén nem számítanánk. Az MNB, bár rendszeresen hangoztatja, hogy árfolyamcélja nincsen, valószínűleg nem akarja a forint jelentősebb beerősödését. Fontos ugyanis a gazdaság élénkítése, az export, ezen keresztül a foglalkoztatás javítása érdekében. (A deviza gyengülése az exportőröknek kedvez.)
A gazdaság élénkítését még a 2020 előtti “boldog békeidőkben” is fontosnak tartotta a kormányzat és az MNB is. Most pedig, hogy nagy válság van, valószínűleg annyira lazák, annyira támogatóak lesznek, amennyire csak a forintárfolyam, illetve az infláció lehetővé teszi. (Ahogy 2020-ban is volt új hitelprogram, mennyiségi lazítás és nyáron kamatcsökkentés is.) Valószínű, hogy az említett láthatatlan sávnak van egy alja is, tehát nem engednék mondjuk 350, 340 forint alá menni az eurót. Ebben az esetben inkább erőteljesen lazítanának.
Bőven vannak egyéb kockázatok is. Ha például egy új vírusverzió, mutáció nem reagál jól az oltásra, nem várt mellékhatásokat fedeznek fel, vagy sokan nem akarják magukat beolttatni, késhet a gazdaság normalizálódása, a növekedés. Ez az egész világgazdaságon kívül a magyar eszközök árára is rossz hatással lehet.