Ugyanaz a tér, negyvenszeres szórás – mit tanít az árfolyamelemzés a tüntetéslétszámokról?

Ugyanarról a július 9-i Sándor-palota előtti tüntetésről 150 főtől „hatalmas tömegig” terjedtek a számok – negyvenszeres szórással. Megmérjük a teret, és megmutatjuk, mekkora a rés a jegyzett és a valós érték között.

Fontos: ez az elemzés nem politikai állásfoglalás. Az ÁrfolyamTudós szerkesztőjeként nap mint nap számokkal, adatokkal és becslésekkel dolgozom. Ez a cikk arról szól, hogyan mérünk – és hogyan téveszt meg minket a média, különösen a közösségi média, amikor számok helyett benyomásokat kapunk. A július 9-i tüntetés csupán friss és látványos esettanulmány ehhez. A cikkben minden politikai szereplő kommunikációját ugyanazzal a módszertani mércével vizsgáljuk.

Aki valaha váltott már valutát, ismeri a jelenséget: ugyanannak az eurónak más az ára, ha veszed, és más, ha eladod. A vételi és eladási árfolyam közötti rés – a spread – megmutatja, mennyire bízhatunk a jegyzett árban. Egy szűk spread átlátható, likvid piacot jelez; egy széles spread arra figyelmeztet, hogy valaki nagyot kaszál az információhiányunkon. Július 9-én este a budai Várban, a Sándor-palota előtt „jegyeztek” egy számot – a tüntetők létszámát –, és a spread minden idők egyik legszélesebbje lett: az egyik oldal 150–200 főt látott, a másik „hatalmas tömeget”. A kettő között legalább negyvenszeres a különbség. Egy devizapiacon ekkora spreadnél senki nem kötne üzletet. A közéletben viszont milliók „vásárolnak” ilyen jegyzésekből véleményt – naponta.

Mi történt július 9-én?

A Fidesz #StopÖnkény címmel tüntetést szervezett a Sándor-palota elé az Alaptörvény 17. módosítása ellen, amelynek legvitatottabb pontja Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése. A demonstráción felszólalt többek között Áder János volt államfő és Havasi Bertalan; Orbán Viktor mozgósított, de személyesen nem jelent meg. Ez volt a párt első hivatalos tömegrendezvénye az áprilisi választási vereség óta.

Az esemény létszámáról szinte azonnal számháború indult:

Forrás	Jegyzés	Időpont/kontextus
Magyar Péter (Facebook)	150–200 fő	a kezdés körüli pillanatkép
444.hu	„néhány száz fő”	18 óra után pár perccel
Áder János (színpadról, ironikusan)	„150-en... elég hangosak”	beszéd közben
Index.hu	a Szent György tér megtelt, sokan a palota melletti területre szorultak	csúcsidőben
Népszava	kezdésre szellős, később zsúfolásig telt tér	esemény közben
Telex	néhány ezer fő	csúcsidőben
Mindenszó	„hatalmas tömeg”	élő közvetítés

Vegyük észre a mintázatot: mindenki ugyanazt a teret nézte, és mindenki a saját politikai pozíciójának megfelelő számot látott. A legalacsonyabb és a legmagasabb értelmezés között nagyságrendileg negyvenszeres a különbség. És – ez a legfontosabb – a legtöbb jegyzés nem is hazudik szemenszedetten: a 150–200 fő a kezdés előtti állapotra nézve akár igaz is lehetett, a „megtelt tér” a csúcsidőre szintén. A manipuláció nem a számban van, hanem az időpont és a keret megválasztásában. Pontosan úgy, ahogy egy árfolyamgrafikonon is azt a kivágatot mutatja mindenki, amelyik az ő sztoriját igazolja.

A saját becslésünk: terület × sűrűség

Az ÁrfolyamTudós nem tudósított a helyszínről – de nem is kell. A tömeglétszám-becslés bevett módszere (az ún. Jacobs-módszer) két adatból dolgozik: mekkora területen áll a tömeg, és milyen sűrűn. A rendelkezésre álló légi- és helyszíni felvételek alapján a Szent György tér tüntetők által elfoglalt felülete három zónára bontható:

Sűrű zóna (a színpad és a palota előtti burkolt tér): kb. 3 000 m²
Közepes zóna (a tér pereme, a Habsburg-kapu és a sikló felőli sáv): kb. 1 200 m²
Ritka zóna (füves részek, szórványos csoportok a kordonokon kívül): egyedileg becsülhető

A nemzetközi gyakorlatban a sűrű tömeg 2–3 fő/m², a laza tömeg 1–1,5 fő/m², a szórvány 0,5 fő/m² alatti. Ebből három forgatókönyv adódik:

Forgatókönyv	Sűrű zóna	Közepes zóna	Szórvány	Összesen
Konzervatív	3 000 × 1,2 = 3 600	1 200 × 0,6 = 720	~300	~4 500 fő
Közép	3 000 × 1,6 = 4 800	1 200 × 0,9 = 1 080	~400	~6 000 fő
Felső	3 000 × 2,5 = 7 500	1 200 × 1,4 = 1 700	~600	~9 500 fő

A legvalószínűbb sáv tehát csúcsidőben 5–7 ezer fő – ami egybevág a független sajtó „néhány ezres” becslésével, és jóval a 150–200 fölött, de a „hatalmas tömeg” sugallta több tízezer alatt van. Fontos korlát: a földközeli, nagylátószögű fotók rendszerint felfelé torzítanak (a tömeg mélységét összenyomják), a helyszín pedig eleve kicsi – a Szent György tér fizikailag sem tudna több tízezer embert befogadni, amire elemzők már a tüntetés előtt felhívták a figyelmet.

És most jön a lényeg: mit NEM mér a tér?

Itt követi el a legtöbb olvasó – és sajnos a legtöbb médium – a döntő hibát. A tüntetéslétszám a mozgósítási képességet méri, nem a támogatottságot. A kettő úgy viszonyul egymáshoz, mint a napi forgalom a piaci kapitalizációhoz: összefüggnek, de összekeverni őket súlyos elemzési hiba.

Nézzük a fundamentumot, vagyis a reprezentatív közvélemény-kutatásokat:

Az Europion májusi felmérése szerint a magyarok 74%-a szerint Sulyok Tamásnak távoznia kellene, de az elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást már csak 51% támogatta, 31% ellenezte, 18% bizonytalan volt.
A 21 Kutatóközpont májusi méréseiben 60–64% állt a távozás pártján, és nagyjából a lakosság harmada tartaná hivatalban az államfőt; a véleményt formálók körében ez az arány kb. 67–33.
Az Europion júniusi kutatásában a mandátum megszüntetését a teljes népesség 48%-a támogatta – a kérdés tehát az idő előrehaladtával is megosztó maradt.
A táborok tükörképei egymásnak: a Tisza-szavazók 82–87%-a támogatja az elmozdítást, a Fidesz-szavazók 70–86%-a ellenzi.

Fordítsuk le ezt fejszámokra. Magyarország felnőtt lakossága nagyjából 7,8 millió fő. Ha a kutatások alapján a lakosság mintegy 26–33%-a áll Sulyok Tamás hivatalban maradása mellett, az nagyságrendileg 2–2,5 millió felnőttet jelent. A politikai kérdésekkel ténylegesen foglalkozó, véleményt formáló népességen belül nagyjából minden harmadik ember áll az államfő mellett.

És most tegyük egymás mellé a két számot:

A téren állt csúcsidőben: ~6 000 ember
A kutatások szerint az elmozdítást ellenzi: ~2 400 000 felnőtt

A tüntetésen tehát az érintett tábor kb. 0,25%-a jelent meg – minden négyszáz „támogatóból” egy. A teljes felnőtt lakossághoz mérve a téren állók aránya 0,08%, a teljes népességhez mérve 0,06%. Ha valaki a térről készült fotó alapján ítélné meg a társadalmi támogatottságot, több mint négyszázszoros hibát vétene. Ha a „150 fő” posztból indulna ki, a hiba tizenötezerszeres lenne. Ez nem árnyalatnyi eltérés – ez a valóság teljes elvesztése.

Ugyanez a logika természetesen fordítva is igaz, és a méltányosság kedvéért mondjuk ki: amikor a mostani kormánypárt ellenzékként százezres tömegeket vitt utcára, az sem „bizonyította” önmagában a többségi támogatottságot – ahogy a mostani gyér mozgósítás sem bizonyítja annak hiányát. A tér soha nem közvélemény-kutatás. A tér azt méri, hányan hajlandók egy csütörtök estét egy politikai ügyre áldozni – ami a szervezettségről, az érzelmi hőfokról és a mozgósítási infrastruktúráról mond sokat, a társadalom megoszlásáról szinte semmit.

Tér vs. fundamentum: a téren ~6 000 fő, az elmozdítást ellenzők ~2,4 millió — a tábor kb. 0,25%-a. (ÁrfolyamTudós.hu)

A közösségi média mint torzító lencse

A hagyományos média legalább kénytelen volt egyetlen becslést leírni. A közösségi média azonban mindenkinek a saját buborékjába szállítja a neki tetsző valóságot. Július 9-én este a Facebook egyik felén a „150 ember, ennyi maradt belőlük” narratíva pörgött, a másikon a „hatalmas tömeg, zeng a Vár” – ugyanabban az órában, ugyanarról a térről, egymást soha nem keresztező hírfolyamokban. Az algoritmus nem hazudik: csak azt adja, amire kattintasz. A végeredmény mégis az, hogy két magyar ember másnap reggel két, egymással összeegyeztethetetlen emlékkel ébred egy olyan eseményről, amelyen egyikük sem volt ott.

Elemzőként ez a cikk legfontosabb üzenete: a számok ismerete nem matektudás kérdése, hanem önvédelem. Aki tudja, hogy egy tér négyzetméterben mérhető, hogy a tömegsűrűségnek fizikai felső korlátja van, hogy a 0,08% és a 31% között nincs átjárás, és hogy a reprezentatív minta többet mond tízezer kommentnél – azt nem lehet sem 150 fővel, sem „hatalmas tömeggel” manipulálni. Aki nem tudja, annak a valóságérzékelését percenként árazza át valaki más.

Az árfolyamoknál ezt már megtanultuk: senki nem vesz devizát úgy, hogy csak az eladó által mondott árat hallja. Kérünk középárfolyamot, nézünk grafikont, összehasonlítunk. A közélet számainál ugyanez a rutin hiányzik – pedig a tét ott sem kisebb.

Módszertani megjegyzések és korlátok

A területbecslés nyilvánosan elérhető légi- és helyszíni felvételeken alapul; a Szent György tér beépítettsége (építési kordonok, zöldfelületek) miatt a hasznos felület bizonytalansága ±20%.
A sűrűségértékek a tömegbecslési szakirodalom standard tartományai; a csúcsidőponti pillanatra vonatkoznak, a teljes esemény alatt megfordult összlétszám ennél magasabb lehet.
A közvélemény-kutatási adatok 2026. május–júniusi, ezer–ezernyolcszáz fős reprezentatív mintákból származnak (21 Kutatóközpont, Europion), ±3 százalékpont körüli hibahatárral.
A cikk szerzője és az ÁrfolyamTudós egyetlen politikai szereplővel sem áll kapcsolatban; az elemzés kizárólag a nyilvános számok módszertani vizsgálata.