Az utóbbi egy évben kisebb mértékben, hosszabb távon azonban mellbevágóan erőseb volt a lengyel és a cseh fizetőeszköz, mint a magyar. A gazdasági mutatók vagy a jelenlegi állampapír-hozamszintek ezt nem igazán indokolják. Alighanem kísért a múlt, és a befektetők a hosszú távú trendeket és az összképet nézik.
Az utóbbi egy évben nem volt kimagasló különbség a három szabadon lebegő kelet-közép-európai deviza, a forint, a zloty és a cseh korona árfolyamalakulása között. Míg az [euró](https://arfolyamtudos.hu/deviza/EUR-Euro-árfolyam "euró") jelenleg 6,9 százalékkal kerül többe forintban, addig [lengyel zloty](https://arfolyamtudos.hu/deviza/PLN-Lengyel-zloty-árfolyam "lengyel zloty")ban 5,4, [cseh koronában](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CZK-Cseh-korona-árfolyam "cseh koronában") 3,6 százalékkal lett drágább. És még azt sem mondhatjuk, hogy végig a forint volt a leggyengébb. Tavaly tavasszal a cseh korona alulteljesítette a forintot, sőt rövidebb időszakokra az zlotyi is eléggé begyengült, ahogy az az első grafikonon látható.

A lengyel zloty, a cseh korona és a forint euróárfolyama egy évre (Tradingview.com)
Ha viszont öt évre visszatekintve vizsgáljuk, akkor már nagyon feltűnő a különbség a három deviza között. Az euró/forint több mint 16 százalékkal ment fel, az euró/zloty csak hárommal, az euró/cseh korona pedig még esett is négy százalékkal. Ráadásul az első egy-másfél év stagnálása után az euró/forint egy emelkedő pályára tért, és azóta sem igazán tért erről le.
## A forintgyengülés töretlen
Kisebb-nagyobb ingadozásokkal ugyan, de folyamatosnak látszik a forintgyengülés. A technikai elemzők feltehetőleg azt mondanák erre, hogy most csak az emelkedő trendcsatorna alsó szélén tartózkodunk, de a trend töretlen.

A lengyel zloty, a cseh korona és a forint euróárfolyama öt évre (Tradingview.com)
Mi lehet a forint egyre határozottabb hosszútávú alulteljesítésének az oka? Hiszen a magyar gazdaság semmiképpen sem rosszabb az európai átlagnál, szép emelkedést mutatott az GDP sok éven keresztül, és egyes években még az infláció is nulla közelben volt. A tavalyi válság ugyan mindent felforgatott, de előtte szépen lassan csökkent az ország adósságállománya is.
## Vigyázni kell az inflációval!
Elővettünk néhány alapvető mutatót, az utóbbi öt év inflációs és GDP-adatait, valamint az állampapír-hozamokat. Ezekből az látszik, hogy a lengyel gazdaság valóban robosztus növekedést ért el, még a tavalyi visszaesést beleszámítva is több mint tizenöt százalékkal nőtt a hazai össztermék. A magyar öt éves teljesítmény sem sokkal rosszabb, a 11,5 százalékos gyarapodás különösen az Európai Unió 3,4 százalékos átlagához képest kiugró.
### Lengyelország, Magyarország és az EU néhány mutatója
Ország | Lengyelország | Magyarország | EU
| ---------- | ---------- | ---------- | ---------- |
| GDP-növekedés a negyedik negyedévben | -0,7 | 1,1| 0,5|
| GDP-növekedés a negyedik negyedévben éves alapon | -2,8 | -3,7| -4,8|
| Infláció 2020-ban | 3,7 | 3,4| 0,7|
| Öt éves infláció | 8,6 | 13,1| 5,8|
| Öt éves GDP-növekedés | 15,2 | 11,5| 3,4|
| Egy éves állampapír-hozam (2021. február 17) | -0,003 | 0,515| -0,64*|
| Tíz éves állampapír-hozam (2021. február 17) | 1,329 | 2,355| -0,373*|
Lengyelországot egyenesen gazdasági csodaként emlegették 2019-ben, de a vírusválság óta ezt a kifejezést nem szívesen használják egyik országra sem. Legfeljebb az a csoda, ha az egyik országban kevésbé esik a gazdaság, mint a másikban.
Infláció tekintetében azonban a magyar gazdaság egyértelműen rosszabbul áll. Összesen 13,1 százalékkal romlott a pénz értéke öt év alatt, míg a lengyeleknél csak 8,6, az egész EU szintjén pedig 5,8 százalék volt ugyanez. Ez talán megmagyaráz valamit a forint alulteljesítéséből. De vélhetően nem az egészet, mert a forint leértékelődése jóval nagyobb, mint az inflációs különbség.
## A két rossz fiú
Azt sem mondhatjuk, hogy politikailag jobban áll állnak a lengyelek, mint a magyarok, hiszen mindkét ország eléggé renitensnek számít az Unión belül. Tavaly ősszel együtt tervezték megvétózni az EU költségvetési kiigazításait, amit jelentős politikai kockázatként élhettek meg a külföldi befektetők. A veszély azonban elhárult, és meg is erősödött azóta a forint és a BUX index is. Mostanában pedig a járvánnyal kapcsolatos félelmek enyhülnek az oltások előrehaladtával.
A [devizaárfolyamok](https://arfolyamtudos.hu/devizaarfolyam "devizaárfolyamok") alakulását sokszor a kamatokkal, az állampapír-hozamokkal, még inkább ezek változásával vagy különbségeivel magyarázzák. E tekintetben jelenleg Magyarország éppen jobban áll, azaz jóval magasabbak az egy éves és a tíz éves állampapírok hozamai is, mint a lengyel, hát még a német érték.
## Nincsen recept, kísért a múlt
Mi lehet hát a forint alulteljesítésének oka a lengyel zlotyhoz képest? Bár a GDP-nek, az inflációnak, az állampapír-hozamoknak egyaránt lehet szerepe, nincsen egyetlen általános recept, képlet, ami ezt meghatározná. Végső soron a piac törvénye dönt, és lehetnek olyan befektetők, akik az összképet nézik, vagy a hosszútávú trendeket. Bár a hazai állampapír-hozam most relatíve magas, és a rövid jegybanki kamatokat is a pozitív tartományban tartja az MNB, korábban más volt a helyzet.
Évekig a világ egyik leglazább, leginkább galamblelkű, a gazdaságot legagresszívebben ösztönző jegybanknak számított a Magyar Nemzeti Bank. A befektetők tarthatnak attól, hogy ez a viselkedés csak átmeneti. Ha az infláció és az egyéb makrogazdasági mutatók ezt lehetővé teszik, újra szuperlaza lehet a jegybankunk.
## Jön a várva várt nagy nyári buli
Gyakorlatilag általános vélemény a közgazdászok körében, hogy valamikor az év közepén, az oltások és az időjárás segítségével a vírus eltűnik vagy erősen visszaszorul. Ennek hatására hatalmas gazdasági fellendülés következhet, rengeteg eddig visszafogott vásárlás, elhalasztott utazás és beruházás valósulhat meg. A sokáig bezárt emberek teljes aktivitásra kapcsolnak, szórakoznak.
A gazdaság robbanása a kockázatvállalási kedv növekedését és a befektetési kedv erősödését is okozhatja, ami a térségbeli devizákat is erősítheti. De lehet, hogy ez a folyamat nem egyenletes lesz, hanem hullámokban és országonként eltérő mértékben következik be. A jegybanki politikák is különbözőek lehetnek, a kormányzati ösztönző csomagok hatása is eltér. Így aligha lehet borítékolni bármilyen verziót. De jelenleg kitartóan hisznek abban a piaci szereplők, hogy annál csak sokkal jobb lehet ez az év, mint a tavalyi volt.
## Összefoglalva, a forint azért gyengülhetett elsősorban a lengyel zlotyhoz képest is, mert
1. Évekig a világ egyik leglazább jegybankja volt az MNB, politikája folyamatos leértékelődést okozott, és ez még sokáig a befektetők emlékezetében maradhat.
2. Az infláció valamivel magasabb,
3. a gazdasági növekedés valamivel alacsonyabb volt nálunk, mint Lengyelországban.