6 ok, amiért a forint gyenge, és még tovább is gyengülhet

@ÁrfolyamTudós 12/2/2020, 1:15:00 PM

Nehéz lenne tagadni, hogy a forint gyenge, és a trend a további gyengülés felé mutat. Sőt talán mintha gyorsulna is a folyamat. Például 2017 végén 310,14, egy évvel később 321,51, tavaly év végén 330,52, 2020. december elsején pedig már 357,37 forint volt egy euró ára. Mi lehet ennek a oka, és mi következik ebből? Tovább tart-e a trend? Mutat-e valami a változás irányába?

apró pénz

## 1. Mert a kormányzat forintgyengülést akar Bár a Magyar Nemzeti Banknak elvileg nincsen árfolyamcélja, a gyakorlatban a közgazdászok hosszú évek óta úgy tapasztalják, hogy mégis van. A lépései évekig a forint lassú, fokozatos leértékelődése irányába hatottak, az alacsony kamatokon és más lazító intézkedéseken keresztül. Az MNB-t a világ egyik leglazább jegybankjának tartották, tartják. A leértékelgetésnek meg is van a logikus magyarázata, az ugyanis segíti az exportot, ezen keresztül pedig az egész gazdaságot. Nincsen jele annak, hogy ez a politika változna. Néha úgy tűnik, mintha egy láthatatlan sávban szeretnék terelgetni az [euró/forint árfolyamot](https://arfolyamtudos.hu/deviza/EUR-Euro-árfolyam "euro forint árfolyam") a lassú leértékelődés felé. Egyes elemzők úgy vélik, ez a sáv most, 2020 végéhez közeledve valahol 350 és 370 forint között lehet. Az alján is, a tetején is valószínű, hogy a jegybank szóbeli intervencióval, kis kamatmódosításokkal vagy más intézkedésekkel közbelép. (Némileg hasonlóan az irányítva lebegtetett román lejhez, szerb dinárhoz, [lásd múlt heti cikkünket is](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mennyire-gyenge-a-forint-valojaban "menyire gyenge a forint valójában").) ![A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama 2020-ban](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/6lzIincOKwkWcXpQI74tnG/3a5bd808a89b2dc61af569dcbe163fe0/0002_A_forint__a_lengyel_zloty__a_cseh_korona__a_rom__n_lej___s_a_horv__t_kuna_eur____rfolyama_2020-ban-800p.jpg) A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama 2020-ban (Tradingview.com) ## 2. A külföldi tőkepiaci környezet De nemcsak a forint gyengült az idén, hanem a többi régiós európai deviza is. Míg az euró/forint 8,4, százalékkal ment fel, addig a [lengyel zloty](https://arfolyamtudos.hu/deviza/PLN-Lengyel-zloty-árfolyam "lengyel zloty") 4,9, a [cseh korona](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CZK-Cseh-korona-árfolyam "cseh korona") 3,7 százalékkal. A gyengülés nagy része már a tavaszi koronavírus-hullám idején bekövetkezett. A válságok során a nemzetközi tőkepiaci befektetők egy része hajlamos a kisebb, gyengébb, kevésbé fejlett országokból a biztonságosnak tartott régiókba és azok devizáiba menekülni. (Részben ez okozta például a [svájci frank](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CHF-Svájci-frank-árfolyam "svájci frank") extrém erősödését is a 2008-2009-es válság után.) ## 3. A gyenge válságkezelés A közgazdászok szerint a többi országtól messze elmarad a koronavírus-válság kezelésére fordított hazai kormányzati segítség. Ennek van egy olyan gyakorlati oka, hogy a magyar kormány akkor is óriási mértékben élénkítette a gazdaságot az utóbbi években, amikor az amúgy is jól ment. (Gyakran használt hasonlattal a lejtőn is tövig nyomta a gázt.) Így mostanra nem maradt annyi forrás a gazdaságélénkítésre, mint kellett volna. A másik gyakori vád, hogy nem ott élénkítenek, ahol kellene. Az elköltött összegek jelentős része amúgy is jól menő nagyvállalatokhoz kerül, nem a lakossághoz vagy a kisvállalkozásokhoz. Nem emelték például az európai összehasonlításban példátlanul [alacsony és rövid időre járó](https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/european-semester_thematic-factsheet_unemployment-benefits_hu.pdf "alacsony és rövid időre járó munkanélküli segély") munkanélküli segélyt (új nevén álláskeresési járadékot). ## 4. Háborúnk Brüsszellel Biztosan nem emeli a külföldi befektetők bizalmát az ország iránt, hogy a jogállamiságról szóló feltételek miatt a magyar és lengyel kormányzat megvétózta az Európai Unió gazdaságsegítő csomagját. Ezzel kockáztatva a Magyarországra áramló évi több milliárd eurós uniós forrásokat is. A jelenség azonban hosszú távú, a kormányon levő párt közel tíz éve folytat szabadságharcot saját szövetségesei ellen. Gazdasági oldalról emiatt kérdéses, hogy kapunk-e elegendő nyugat-európai segítséget, ha az ország nagyobb bajba kerülne. ![A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama öt év alatt](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/7gMx7LWqFrVjXH6XbVxioP/175646f07158eb57b4c5e7fae4a1d48b/0002_A_forint__a_lengyel_zloty__a_cseh_korona__a_rom__n_lej___s_a_horv__t_kuna_eur____rfolyama___t___v_alatt-800.jpg) A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama öt év alatt (Tradingview.com) ## 5. A magas infláció Bár az összefüggés nem mindig törvényszerű, a magas [infláció](https://arfolyamtudos.hu/inflacio "infláció") gyakran okozza vagy kíséri a deviza leértékelődését. (A leértékelődés pedig visszahat az inflációra, gerjeszti azt.) A tavalyi 3,4 százalékos éves átlagos magyarországi infláció idején például az Eurostat szerint Lengyelországban 2,1, Csehországban 2,6 százalékos pénzromlást mértek. (Idén azonban nálunk csökkent, a két országban emelkedett ez az érték.) Hogy az infláció-leértékelődés önmagát erősítő negatív spiráljának beindulása hová vezet, azt Törökországban láthatjuk. ## 6. Az alacsony kamatok Az alacsony hazai kamatokat évekig a forintgyengülés legfontosabb okaként emlegették. Így ugyanis az (intézményi) befektetőket arra ösztönzik, hogy ne forintban tartsák a pénzüket, azaz adják el a forintot. A válság miatt azonban idén a lengyelországi és a csehországi alapkamatot is durván visszavágták, az állampapírjaik hozamszintje is nagyot csökkent. Így ez a tényező ma már relatíve akár erősíthetné is a forintot, amelynek egyes befektetéseknél kamatelőnye alakult ki. Ám ez sem változtat azon, hogy az MNB alapvetően laza politikát folytat – lásd az első pontot. Bár a magyar magánszemélyek a lakossági állampapírokon keresztül el vannak kényeztetve, és egész tisztességes, inflációt meghaladó hozamokat is remélhetnek (4-5 százalékot öt évre), a jegybanki alapkamat ehhez képest alacsony. De nemcsak az alapkamat, hanem egy sor más, bankoknak és más intézményi befektetőknek szóló befektetési konstrukció is messze elmarad az inflációtól. Például: - Egyhetes jegybanki betét: évi 0,75 százalék - Alapkamat: évi 0,6 százalék - Egy éves diszkont kincstárjegy referenciahozama: 0,48 százalék - Tíz éves államkötvény referenciahozama: 2,18 százalék (lengyel: 1,255 százalék, cseh: 1,252).

További hírek

  • Napjainkban az információáramlás sebessége és a pénzügyi piacok átláthatósága soha nem látott mértékben bővült. Ennek a dinamikus világnak a középpontjában a kriptovaluták állnak, amelyek közül a Bitcoin kétségkívül a legismertebb. A Bitcoin árfolyama, mint a digitális aranyé, folyamatosan változik, tükrözve a piaci attitűdöket, a befektetői érdeklődést, valamint a globális gazdasági trendeket.

  • Az Oroszországból Kínába, Indiába és Törökországba szállított olaj mennyisége májusban magasabb volt, mint négy éve, de a stratégák szerint az év második felében hiány várható az áruból. Júliusban aztán az OPEC+ (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) megragadta az alkalmat, hogy a termelés visszafogásával támogassa az árakat. Félelmük az volt, hogy a kereskedők aggodalma a következő hónapokban várható magas kamatlábakkal és alacsony növekedéssel kapcsolatos környezet miatt elapasztja a keresletet, és ez lefelé húzza az árakat. A hónap végére az OPEC stratégiája a JPMorgan szerint "meghozta a kívánt hatást", mivel a nyersolaj ára az elmúlt három hónap legmagasabb szintjére emelkedett.

  • Nettó-bruttó bérkalkulátor 2023 – mert nem mindegy, mennyi az annyi. A kiszámíthatóság mindenki számára fontos, különösen, ha a havi munkabéréről van szó. Ennek tudatában tudunk ugyanis kalkulálni és előre látni, hogy az adott hónapban nagyjából mire számíthatunk. A számolgatást könnyen megzavarhatja a bruttó-nettó bér különbsége, ám erre is van megoldás.

  • Joe Biden amerikai elnök 2022 februárjában Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziójára azzal válaszolt, hogy kísérletet tett Putyin elnök rezsimjének gazdasági területen történő megbénítására. Moszkva devizatartalékainak százmilliárd dollárját befagyasztották, Oroszországot pedig majdnem kizárták a nemzetközi bankrendszerből. E lépések egyik nem szándékos következménye az volt, hogy a világ „éles emlékeztetőt kapott saját dollárfüggőségükről, függetlenül attól, hogy mit gondolnak a háborúról”, a Bloomberg szavai szerint.

  • Az üzleti világban az idő és az erőforrások hatékony kezelése kulcsfontosságú a sikerhez. Ehhez járul hozzá az SAP vállalatirányítási rendszer, amely integrált módon képes kezelni számos üzleti terület munkafolyamatát a pénzügy és számviteltől kezdve a logisztik különböző területein át az ügyfélkapcsolat kezeléséig. Cikkünkben Kriston Csaba, az Acterra International ügyvezetője foglalja össze, hogyan tehetik hatékonyabbá a vállalatok munkafolyamatait az SAP moduljai.

  • Ezüst vagy arany?

    3/20/2023, 4:00:00 PM

    Abban az esetben, ha a történelmet bármiféle iránymutatónak vesszük alapul, akkor elmondható, hogy az arany és az ezüst ára általában emelkedést mutat akkor, amikor a világpolitika ingatagnak tűnik, az infláció gyorsul, vagy éppen recesszió fenyeget. Mindkét nemesfémet értéket raktározó tárolóedénynek tekintik ilyenkor, ami azt jelenti, hogy nagy a kereslet irántuk.