6 ok, amiért a forint gyenge, és még tovább is gyengülhet

@ÁrfolyamTudós 12/2/2020, 1:15:00 PM

Nehéz lenne tagadni, hogy a forint gyenge, és a trend a további gyengülés felé mutat. Sőt talán mintha gyorsulna is a folyamat. Például 2017 végén 310,14, egy évvel később 321,51, tavaly év végén 330,52, 2020. december elsején pedig már 357,37 forint volt egy euró ára. Mi lehet ennek a oka, és mi következik ebből? Tovább tart-e a trend? Mutat-e valami a változás irányába?

apró pénz

## 1. Mert a kormányzat forintgyengülést akar Bár a Magyar Nemzeti Banknak elvileg nincsen árfolyamcélja, a gyakorlatban a közgazdászok hosszú évek óta úgy tapasztalják, hogy mégis van. A lépései évekig a forint lassú, fokozatos leértékelődése irányába hatottak, az alacsony kamatokon és más lazító intézkedéseken keresztül. Az MNB-t a világ egyik leglazább jegybankjának tartották, tartják. A leértékelgetésnek meg is van a logikus magyarázata, az ugyanis segíti az exportot, ezen keresztül pedig az egész gazdaságot. Nincsen jele annak, hogy ez a politika változna. Néha úgy tűnik, mintha egy láthatatlan sávban szeretnék terelgetni az [euró/forint árfolyamot](https://arfolyamtudos.hu/deviza/EUR-Euro-árfolyam "euro forint árfolyam") a lassú leértékelődés felé. Egyes elemzők úgy vélik, ez a sáv most, 2020 végéhez közeledve valahol 350 és 370 forint között lehet. Az alján is, a tetején is valószínű, hogy a jegybank szóbeli intervencióval, kis kamatmódosításokkal vagy más intézkedésekkel közbelép. (Némileg hasonlóan az irányítva lebegtetett román lejhez, szerb dinárhoz, [lásd múlt heti cikkünket is](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mennyire-gyenge-a-forint-valojaban "menyire gyenge a forint valójában").) ![A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama 2020-ban](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/6lzIincOKwkWcXpQI74tnG/3a5bd808a89b2dc61af569dcbe163fe0/0002_A_forint__a_lengyel_zloty__a_cseh_korona__a_rom__n_lej___s_a_horv__t_kuna_eur____rfolyama_2020-ban-800p.jpg) A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama 2020-ban (Tradingview.com) ## 2. A külföldi tőkepiaci környezet De nemcsak a forint gyengült az idén, hanem a többi régiós európai deviza is. Míg az euró/forint 8,4, százalékkal ment fel, addig a [lengyel zloty](https://arfolyamtudos.hu/deviza/PLN-Lengyel-zloty-árfolyam "lengyel zloty") 4,9, a [cseh korona](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CZK-Cseh-korona-árfolyam "cseh korona") 3,7 százalékkal. A gyengülés nagy része már a tavaszi koronavírus-hullám idején bekövetkezett. A válságok során a nemzetközi tőkepiaci befektetők egy része hajlamos a kisebb, gyengébb, kevésbé fejlett országokból a biztonságosnak tartott régiókba és azok devizáiba menekülni. (Részben ez okozta például a [svájci frank](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CHF-Svájci-frank-árfolyam "svájci frank") extrém erősödését is a 2008-2009-es válság után.) ## 3. A gyenge válságkezelés A közgazdászok szerint a többi országtól messze elmarad a koronavírus-válság kezelésére fordított hazai kormányzati segítség. Ennek van egy olyan gyakorlati oka, hogy a magyar kormány akkor is óriási mértékben élénkítette a gazdaságot az utóbbi években, amikor az amúgy is jól ment. (Gyakran használt hasonlattal a lejtőn is tövig nyomta a gázt.) Így mostanra nem maradt annyi forrás a gazdaságélénkítésre, mint kellett volna. A másik gyakori vád, hogy nem ott élénkítenek, ahol kellene. Az elköltött összegek jelentős része amúgy is jól menő nagyvállalatokhoz kerül, nem a lakossághoz vagy a kisvállalkozásokhoz. Nem emelték például az európai összehasonlításban példátlanul [alacsony és rövid időre járó](https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/european-semester_thematic-factsheet_unemployment-benefits_hu.pdf "alacsony és rövid időre járó munkanélküli segély") munkanélküli segélyt (új nevén álláskeresési járadékot). ## 4. Háborúnk Brüsszellel Biztosan nem emeli a külföldi befektetők bizalmát az ország iránt, hogy a jogállamiságról szóló feltételek miatt a magyar és lengyel kormányzat megvétózta az Európai Unió gazdaságsegítő csomagját. Ezzel kockáztatva a Magyarországra áramló évi több milliárd eurós uniós forrásokat is. A jelenség azonban hosszú távú, a kormányon levő párt közel tíz éve folytat szabadságharcot saját szövetségesei ellen. Gazdasági oldalról emiatt kérdéses, hogy kapunk-e elegendő nyugat-európai segítséget, ha az ország nagyobb bajba kerülne. ![A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama öt év alatt](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/7gMx7LWqFrVjXH6XbVxioP/175646f07158eb57b4c5e7fae4a1d48b/0002_A_forint__a_lengyel_zloty__a_cseh_korona__a_rom__n_lej___s_a_horv__t_kuna_eur____rfolyama___t___v_alatt-800.jpg) A forint, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a horvát kuna euróárfolyama öt év alatt (Tradingview.com) ## 5. A magas infláció Bár az összefüggés nem mindig törvényszerű, a magas [infláció](https://arfolyamtudos.hu/inflacio "infláció") gyakran okozza vagy kíséri a deviza leértékelődését. (A leértékelődés pedig visszahat az inflációra, gerjeszti azt.) A tavalyi 3,4 százalékos éves átlagos magyarországi infláció idején például az Eurostat szerint Lengyelországban 2,1, Csehországban 2,6 százalékos pénzromlást mértek. (Idén azonban nálunk csökkent, a két országban emelkedett ez az érték.) Hogy az infláció-leértékelődés önmagát erősítő negatív spiráljának beindulása hová vezet, azt Törökországban láthatjuk. ## 6. Az alacsony kamatok Az alacsony hazai kamatokat évekig a forintgyengülés legfontosabb okaként emlegették. Így ugyanis az (intézményi) befektetőket arra ösztönzik, hogy ne forintban tartsák a pénzüket, azaz adják el a forintot. A válság miatt azonban idén a lengyelországi és a csehországi alapkamatot is durván visszavágták, az állampapírjaik hozamszintje is nagyot csökkent. Így ez a tényező ma már relatíve akár erősíthetné is a forintot, amelynek egyes befektetéseknél kamatelőnye alakult ki. Ám ez sem változtat azon, hogy az MNB alapvetően laza politikát folytat – lásd az első pontot. Bár a magyar magánszemélyek a lakossági állampapírokon keresztül el vannak kényeztetve, és egész tisztességes, inflációt meghaladó hozamokat is remélhetnek (4-5 százalékot öt évre), a jegybanki alapkamat ehhez képest alacsony. De nemcsak az alapkamat, hanem egy sor más, bankoknak és más intézményi befektetőknek szóló befektetési konstrukció is messze elmarad az inflációtól. Például: - Egyhetes jegybanki betét: évi 0,75 százalék - Alapkamat: évi 0,6 százalék - Egy éves diszkont kincstárjegy referenciahozama: 0,48 százalék - Tíz éves államkötvény referenciahozama: 2,18 százalék (lengyel: 1,255 százalék, cseh: 1,252).

További hírek

  • Két nagy csoportot tudunk megkülönböztetni egymástól, a szabad felhasználású hiteleket és azokat, ahol a kapott összeget csak meghatározott célokra használhatod fel.

  • Január 4. hetében vagyunk, és úgy tűnik, hogy a kriptovaluta-piac egy hosszú hétvégi fellélegzés után ismét összeomlik.

  • 50 000 dolláros szint fölé emelkedett a Bitcoin. A virtuális valuta továbbra is emelkedőben van a hónapok óta tartó mélypontról.

  • Tartja magát az arany árfolyama

    8/16/2021, 12:00:00 PM

    A rövid idő alatt bekövetkezett közel 3%-os emelkedés után tartja magát az arany árfolyama.

  • Az Európai Központi Bank szerdán bejelentette, hogy megkezdi a digitális euró létrehozását, mivel egyre több fogyasztó hagyja el a készpénzt. A projekt várhatóan két évig tart, és az elképzelés szerint az euróövezet 19 tagországában használt közös valuta digitális változata kerül előkészítésére. A központi bank által támogatott valuta tényleges bevezetése azonban a tervezési és vizsgálati szakaszon túl további két évet vehet igénybe.

  • A dollár hétfőn többhavi csúcsok közelében tartotta magát a többi főbb devizával szemben, miután az amerikai jegybank múlt héten meglepte a piacokat azzal, hogy jelezte: a vártnál hamarabb emeli a kamatlábakat és befejezi a sürgősségi kötvényvásárlást.

©2020 — ARFOLYAMTUDOS.hu

Jogi nyilatkozat: Bár mindent elkövetünk azért, hogy a közölt adatok helyesek és frissek legyenek, előfordulhatnak hibák. Az ezekből eredő károkért nem tudunk felelősséget vállalni!

Az oldalon található információk szerkesztő magánvéleményét tükrözik. Az itt megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!


Impresszum | Rólunk | Kapcsolat