Mostanában határozottan erősebb volt a román lej, mint a magyar forint, hosszú távon azonban inkább úgy látszik, hogy nagyon is hasonló pályán mozogtak. A romániai euróbevezetés előbb megtörténhet, mint a magyar, és a gazdaság is egész jól muzsikál. Ez inkább erősödést vetít előre.
A [román lej](https://arfolyamtudos.hu/deviza/RON-Román-lej-árfolyam "román lej") nem éppen stabilitásáról híres. Bár a Wikipedia szerint 1867 óta folyamatosan így hívják szomszédunk devizáját, ez már a negyedik féle lej, miután háromszor is lecserélték. Utoljára 2005-ben, amikor tízezer régi lej ért egy újat. Ezt jelzi a RON devizakódban az N betű is, mint “new”, azaz új lej, a korábbi ROL után.

Ilyen volt, ilyen lett. Román lej 2005 előtt és után, négy nullával kevesebbel. (Fotók: Wikipedia.org)
## Komoly céldátumuk van az euróbevezetéshez
Ennek ellenére az utóbbi másfél-két évben egyre magasabb a HUF/RON árfolyam, vagyis egyre több forintba kerül egy lej, a lejhez képest is gyengül a forint. Könnyű észrevenni, hogy az első ábra hasonlít az euró/forinthoz is, mintha a lej már korlátozott mértékben ugyan, de az euróhoz igazodna. Pedig nincs még bent az euróbevezetés előszobájában, az ERM II. rendszerben (európai árfolyam-mechanizmus).
De legalább törekszenek erre. A Wikipedia szerint a céldátum 2024, ekkor csatlakozna az ERM II.-höz a lej. A mechanizmus lényege, hogy a deviza egy meghatározott, csak indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül maximum ±15 százalékos sávban mozoghat.

Egyre magasabb a HUFRON árfolyam, vagyis a lejhez képest is gyengül a forint. (Tradingview.com)
A lejt hivatalosan is irányítottan lebegtetik, azaz a jegybank tevékenyen alakítja, befolyásolja az árfolyamot – a grafikonokból ítélve gyakran fékezi az árfolyam kilengéseit az euróhoz képest. (Hasonlóan a horvát kunához, ahogy [korábbi cikkünkben is írtuk](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mennyire-gyenge-a-forint-valojaban).) A [jegybank honlapján](https://www.bnro.ro/Exchange-rate-regime-of-the-leu--3648.aspx "jegybank honlapján") azt írja, hogy ezzel a módszerrel az inflációs célokat is kezelni tudják, és az “előre nem látható sokkokra” is jól tudnak reagálni.
## Két jó szomszéd együtt gyengült
Azért ha messzebbre tekintünk vissza, az látszik, hogy a lej alapvetően gyengülő pályán mozog, hajlamos a trendszerű értékvesztésre. A forint/lej árfolyam sincs még csúcson, a rekord 2007-ben volt, amikor egy lejért több mint 80 forintot is kellett adni. (Most 75 körül jár.) A következő, majdnem 15 éves grafikon alapján pedig úgy tűnik, egyenesen “román-magyar két jóbarát” forgatókönyv van. A forint és a lej görbéje jobban hasonlít egymáshoz, mint akár a lengyel zlotyhoz, akár a többi térségbeli devizához.
Képaláírás:
Az EURHUF, EURRON, EURPLN, EURCZK, EURHRK árfolyamok hosszú távon. (Tradingview.com)
Magyarországhoz hasonlóan Románia is tologatta már párszor az euróbevezetés céldátumát, és az ahhoz szükséges kritériumokat messze nem képes teljesíteni. De úgy tűnik, ha nem is holnap lesz kiskedd, szomszédainknál legalább megvan a szándék a bevezetésre. Így könnyen lehetséges, hogy Magyarországnál jóval előbb fogják bevezetni a közös európai pénzt.
## Hatalmas a kamatkülönbség
Ami alighanem sok spekulációt táplál, illetve fog táplálni. A tíz éves román államkötvények hozama például most 3,2 százalék éves szinten, a németeké –0,3 százalék körüli. A különbség köténypiaci léptékkel mérve hatalmas. Megérheti tíz éves román papír venni arra számítva, hogy négy-öt év múlva már euróban fog ennyivel tovább kamatozni. Hasonló lehet a helyzet egyes osztalékrészvényekkel. (Magas osztalékfizető képességű részvényekkel.) Az ilyen jellegű spekuláció pedig egyre erősítheti a devizát az euróbevezetéshez közeledve.

Koronavírus-halálozások száma egymillió főre vetítve egyes országokban (Tradingview.com)
Ami a közelmúltat illeti, a román gazdaság tavaly az utolsó negyedévben sokkal jobban teljesített majdnem minden európai országnál, 5,3 százalék volt a növekedés a harmadik negyedévhez képest. (A magyar adat 1,4, a lengyel –0,7 százalék volt.) Bár ez nagyrészt annak is volt köszönhető, hogy megúszta a gazdaságuk a koronavírus-korlátozások nagy részét az év végén. De hosszabb távon is kimagasló az ország növekedése, évi 4-5 százalékos ütemet jegyeztek fel éveken keresztül. Erre az évre újra 4,2-4,3 százalékos növekedést várnak, ami persze rengeteg bizonytalanságot rejt még.
## Magas kamat, jelentős aranytartalék
A romániai irányadó kamatot januárban 1,25 százalékra csökkentették, de így is határozottan magasabb, mint a legtöbb európai országé. Ez stabilizálólag hathat a devizára. Az infláció közben tavaly jellemzően alacsonyabb volt a magyarországinál, decemberben 2,1, januárban 3,0 százalék lett éves szinten. (A hazai számok: 2,7, illetve 2,7 százalék.)
Talán nem megvetendő válságos – és növekvő inflációval fenyegető – időkben az sem, hogy Romániának jelentős aranytartaléka is van, 103,6 tonna. A Magyar Nemzeti Bank 2018 óta 31,5 tonna aranyat őriz, a lengyel jegybak tartaléka viszont jóval magasabb, 228,66 tonna. (Egy tonna arany piaci értéke jelenleg mintegy 61 millió dollár, azaz 18,5 milliárd forint.)