Tavaly kiugróan sokat gyengült a forint, mintegy tíz százalékkal lett drágább az euró. Bár nem ez volt a rekord, voltak rosszabb évek is. Van jele pániknak? Megijedtek, és devizát kezdtek vásárolni a magyarok? Vagy maradt minden a régiben?
A Magyar Nemzeti Bank egészen 1989 végétől közli azt a statisztikát, amelyből kiderül, hogy a magyar lakosság mennyi készpénzt, valutát, forint bankbetétet és devizabetét tart. A külföldön vezetett bankszámlákról is van információ, ami szintén devizában lehet. Az adatok szerint tavaly év végén 1582 milliárd forintja volt a lakosságnak devizabetétekben, további 905 milliárd forint külföldi bankbetétekben, és jóval több, 9635 milliárd forint forintbetétben. Jóval kisebb volt a deviza készpénz értéke is, mint a forint készpénzé.
Míg a forint betétek értéke 16,7 százalékkal emelkedett, addig a devizabetéteké 26,5 százalékkal. A különbség majdnem pontosan annyi, mint amennyi az euró drágulása volt tavaly. Következésképpen úgy tűnik, hogy nem igazán helyeztek el több új devizabetétet, mint forintbetétet. A leértékelődés dobta meg még erősen a devizaszámlák értékét.
Míg a forint készpénz összértéke a lakosságnál 13 százalékkal emelkedett tavaly, addig a devizáké 14 százalékkal. Ebből az következik, hogy a forint leértékelődését is beleszámítva kevésbé nőtt a lakosságnál levő valutamennyiség, mint a forintbankjegyeké.
## A számok szerint nincs pánik
Készítettünk egy egyszerű mutatót, amelynél a forintban elhelyezett betéteket plusz a forint készpénzt összeadjuk, és elosztjuk a devizabetétek és deviza készpénz összes állományával. Így megkapjuk, hogy hányszor több forint van a lakosságnál betétben és készpénzben, mint deviza. Ez a mutató csak kissé csökkent tavaly, 5,7-ről 5,3-ra, ami azt jelenti, hogy csak szerényen emelkedett a deviza jelentősége ezen kockázatmentes megtakarítások körén belül. Ezek szerint tehát semmiféle jelét nem mutatja a pániknak a lakosság, csak kissé nőtt a devizák népszerűsége.

A lakosság tulajdonában levő bankbetétek és készpénz forint/deviza értékének aránya (MNB-adatokból)
Ha megnézzük a grafikont sok évre visszamenőleg is, egészen 1989-től, akkor azt látjuk, hogy nagyjából közepesnek mondható 2020 végén a devizák súlya. A 80-as évek végén még majdnem tízszer annyi volt a forintmegtakarítások értéke, mint a devizáké. (Talán azért is, mert sokáig tilos volt devizát tartani.) A grafikonon ez után meredek zuhanás következik, ami jelzi, hogy aki tehette, elkezdett főleg német márkában takarékoskodni. Így aztán a 90-es évek közepére a forint és a deviza aránya két és fél környékére is lesüllyedt. Vagyis csak kétszer-háromszor annyi forintbetétet és készpénz tartottak az emberek, mint deviza megtakarításokat. Az volt a forint életének egy szomorú szakasza.
## Két számjegyű infláció és durva leértékelések
Ha emlékeznek még rá, a 90-es években jellemzően két számjegyű volt a magyarországi infláció, és időnként hirtelen több százalékkal is leértékelték a forintot a főbb nyugati devizákhoz képest. Vagyis a forint folyamatosan sokat veszített értékéből, és hiába voltak magasak a kamatok is, az ember nem lehetett abban biztos, hogy forintja megőrzi a értékét a bankban. Így aztán logikus módon az emberek vagyonuk komoly hányadát menekítették devizába.
Valamikor 1996 elején volt a mélypont, ettől kezdve fokozatosan javult valamit az arány a forint javára. A híres Bokros-csomag segítségével elkerült majdnem-államcsőd után valamivel fegyelmezettebb gazdaságpolitikát folytattak a politikusok, az [inflációt](https://arfolyamtudos.hu/inflacio) sikerült lassan lejjebb szorítani. Áttértek a csúszó leértékelésre is az egyszeri hirtelen, váratlan akciók helyett.
## Lassan állt helyre a forint iránti bizalom
Körülbelül a kétezres évek elejétől a forint konvertibilis lett, a leértékelődése csökkent, sőt időnként már felértékelődés is előfordult. A jegybank egy szűkebb intervenciós sávban tartotta az árfolyamot. A banki kamat pedig eléggé busás volt, repkedtek a kamatakciók. Nőtt a forint iránti bizalom is, a betétek egyre nagyobb hányada volt forintban. A forintmegtakarítások és a devizamegtakarítások aránya 2004-ben valahol 7,5 környékén érte el a csúcsát. Ennyivel, jóval több volt a forintmegtakarítások értéke, mint a devizamegtakarításoké.
Innét azonban ismét lejtmenet következett, aligha függetlenül attól, hogy az akkori kormányzat hatalmas gazdaságélénkítési programot kezdett. Az ország eladósodottsága rohamosan nőtt, az infláció ismét megugrott. Aztán jött a 2008-as Lehman Brothers-válság, ami nagy forintgyengülést okozott. Éveken keresztül nőtt a devizák népszerűsége a forint javára, 2009-ben csak 4,1-4,2-szerese volt a forintmegtakarítások értéke a devizamegtakarításokénak.
## Több éve stabil a devizamegtakarítás
Attól kezdve azonban nem látunk igazán látványos mozgásokat, ez a mutató nagyjából négy és fél és öt és fél között mozgott az esetek többségében. Valószínűleg azért csökkent a deviza megtakarítások aránya még pár évvel ezelőtt is, mert egyrészt a magyar állampapírok eléggé szép kamatot fizettek a magyar lakosságnak forintban. Másrészt pedig a forint pár évig elég nyugodt volt, szűkebb sávban mozgott, nem igazán volt látványos a leértékelődése.
Természetesen a betét és a készpénz mellett más megtakarítási eszközök is léteznek. Ilyenek a befektetési alapok, amelyek közül most a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok érdekesek, mert ezek kockázata alacsony.

Hazai és nemzetközi kötvényalapok és pénzpiaci alapok tőkéje (Bamosz.hu)
A magyarországi befektetési alapkezelők szervezete, a Bamosz statisztikája szerint az utóbbi években, 2014-től a két alapkategória vagyona nagyon sokat csökkent, 2700 milliárd forint környékéről 1500 milliárd forint környékére. Egy másik fontos folyamat azonban jóval korábban kezdődött, még valamikor 2010 előtt, és arról szól, hogy a tőke egyre nagyobb részét forintalapok helyett devizaalapokban helyezték el. Ez máig tart, ma 652 milliárd forint van nemzetközi pénzpiaci és kötvényalapokban, és már csak 894 milliárd hazai konstrukciókban.
## Sok oka van annak, ha devizát tart valaki
Persze ez nem jelenti azt, hogy aki devizában takarít meg, az mind forintgyengülésre számít. Az is lehetséges, hogy tőkének egy része külföldi munkavállalásból származik, vagy külföldön adott el egy ingatlant, és nem akarja átváltani. Összességében a devizamegtakarítások szerepe egyelőre szerény a hazai piacon, a lakosság úgy tűnik, alapvetően bízik a forintban. Eközben más statisztikákból azt is tudjuk, hogy a forint állampapírok állománya is sok száz milliárd forinttal emelkedett az utóbbi években. Ezek évi négy-öt százalékos kamata jelentős mértékben kompenzálja azt a kockázatot, ami a forint leértékelődésével jár. Hosszútávon a forint átlagosan csak évi két-két és fél százalékos leértékelést szenvedett el.
Kapcsolódó cikkünk:
“[9 érdekesség a forintárfolyam történetéből](https://arfolyamtudos.hu/hirek/9-erdekesseg-a-forintarfolyam-toertenetebol)” – többek között a legnagyobb forint-leértékelések és felértékelődések története.