A sajtó néha már abból is nagy ügyet csinál, ha egy forinttal drágább lesz az euró, vagy 50 fillérrel olcsóbb a dollár. Pedig ennél jóval nagyobbak a változások hosszabb távon, ahogy azt a forint történelmi árfolyamai mutatják. Mennyibe került vajon egy dollár 70 évvel ezelőtt? Mekkora volt az eddigi legnagyobb, egy nap alatt végrehajtott forintleértékelés? A svájci frank teljesített jobban, vagy mondjuk a dollár, a svéd korona?
A forint árfolyama a hirtelen bejelentett leértékelések miatt már akkor is izgalmakat okozott a magyar lakosságnak, amikor még sokan nem is igen láttak valutát. Mára viszont teljesen összefonódott életünk a külföldi árukkal és szolgáltatásokkal, alig vannak olyanok, akik ne találkoznának rendszeresen külföldi fizetéssel, árfolyamokkal, árakkal.
A magyar forintot 1946 augusztus elsején vezették be, ha eltekintünk a középkori nemesfém pénzekről. Értékét kezdetben a pengőhöz és az aranyhoz kapcsolódva állapították meg.
## 1. A forint aranyhoz kötött pénz volt
Kibocsátásakor a forint még arany alapú pénz volt. Egy forint megfelelt 0,0757575 gramm aranynak. Így egy kilogramm arany 13 210 forintot ért a [Wikipédia szerint](https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_forint). Az 1927-es pengőhöz viszonyítva pedig 1 pengő=3,4 forint volt.
## 2. Az arany forintban ma 1363-szorosát éri
Egy uncia [arany értéke ma 1876 dollár](https://arfolyamtudos.hu/deviza/XAU-Arany-árfolyam "arany értéke ma 1876 dollár"), ami forintra átszámítva mintegy 560 ezer forint. Mivel egy troy uncia 31,1 gramm, ezért egy gramm arany 18 000 forintot, egy kilogramm pedig majdnem pontosan 18 milliót ér. Ez 1363-szorosa az 1946-os értéknek.
Úgy is mondhatjuk, hogy a forint aranyban kifejezve ma csupán 0,7 ezrelékét éri a 74 évvel ezelőttinek. Vagy, aranyalapon 1363 mai forint érne egy 1946-os forintot. (Persze az arany is piaci áron ingadozik, így ez nem fejezi ki pontosan a vásárlóerő változását. )
Egy gramm arany ára forintban ma durván kilencszer olyan magas annál is, mint a kilencvenes évek végén volt.

## 3. A forintot komoly aranykészlet támogatta
Magyarország aranytartaléka jelentős volt, és a háború után az amerikai hadsereg visszaszolgáltatta a Magyar Nemzeti Bank Nyugatra hurcolt készletét. Így fizetőeszközünk valódi, komoly mértékű aranyfedezettel rendelkezett.
## 4. A “háromhatvanas kenyér” előtt
Bár a forint inflációja hamar megindult, kezdetben, 1946-ban egy kiló kenyér csak 0,96 forintba, 1 liter tej 0,90 forintba, egy liter benzin 1 forint 60 fillérbe, egy csomag cigaretta kettő forintba került. (Wikipédia)
Egyes termékek ára
(KSH, Wikipedia)
| | Ár 2019-ben | Hányszorosa az 1946-osnak? | Ár 1946-ban |
| ---------- | ---------- | ---------- | ---------- |
| 1 kg kenyér| 309 | 322 | 0,96 |
| 1 liter tej | 243 | 270 | 0,9 |
| 1 liter benzin | 381 | 238 | 1,6 |
| 1 doboz cigaretta | 1180 | 590 | 2 |
| 1 kg cukor | 209 | 30 | 7 |
## 5. Mennyibe került egy dollár?
Egy dollár 1946-ban 11,70 fillérbe került, és az MNB adatbázisa szerint ez így maradt még sok évig. Csupán 1969 január elsejétől emelkedett az értéke, akkor viszont drasztikusan, hirtelen 30 forintra. Persze a szocializmusban az árakat is, a devizaárfolyamokat is központilag állapították meg. Valószínűleg presztízskérdés is volt, hogy a forint látszólag ne romoljon más, kapitalista devizákhoz képest.
Összességében ma egy dollár “csak” 25-ször annyit ér, mint a negyvenes évek végén. Nem csoda, a dollár inflációja sem volt éppen elhanyagolható az utóbbi évtizedekben.
## 6. Mióta erős a svájci frank?
A forint pályafutásának kezdetén még csak néhány devizára jegyeztek árat, ezek között a dollár inkább a középmezőnyben van az említett 25-szörös emelkedésével. A svájci frank 1949-ben még csak 2,73 forintot ért, a mai 334 Ft körüli árfolyam így 121-szeres áremelkedést jelent. Tehát a frank hosszútávon is sokat erősödött más devizákhoz képest. (Második grafikon.)
A dán korona csak hússzoros, az angol font 8,5-szörös , a norvég korona 15-szörös, a svéd korona 11-szeres dráguláson ment keresztül. A többi fontosabb mai devizára vélhetően nem jegyeztek árat, nem szerepelnek az MNB adatbázisában. (Az angol font hosszútávú [gyengüléséről itt írtunk](https://arfolyamtudos.hu/hirek/azt-hiszed-csak-a-brexit-gyengiti-a-fontot), a dollár csökkenő pályájával pedig [ebben a cikkünkben foglalkoztunk](https://arfolyamtudos.hu/hirek/tenyleg-oesszeomlas-elott-all-a-dollar).)

## 7. A német márkától az euróig
A német márkát csak 1955-ben vették fel a listára, ekkor 2,80 forint volt az ára. Ez is sokáig változatlan volt, majd 1969-ben hirtelen 7,50, hónapokkal később 8,20 forintra ugrott. A márka 2002-ben 124,50 forintos áron búcsúzott a jegyzésből, de ha átszámoljuk az értékét euróra az annak idején fixált, 1,95583-as szorzóval, akkor mai értéke 185,8 forint lenne. Ez az 1956-os érték 66-szorosa. Tehát ha német márka ma is létezne, akkor az alaposan felülteljesítő devizák közé tartozna.
## 8. Melyik évben gyengült nagyot a forint?
A 2020-as év az egyik legrosszabb volt a forint számára azóta, hogy megszületett az euró. Majdnem pontosan tíz százalékkal ment fel az euró az év során 2019 végéhez képest. Ennél nagyobbat csak 2011-ben és 2003-ban drágult a közös európai fizetőeszköz, 11,6, illetve 11,2 százalékot.
A kilencvenes években azonban éves szinten sokkal nagyobb gyengüléseket is láthattunk, az évtizedre jellemző magas infláció és a szocializmusról való átállás súlyos gazdasági problémái miatt. A német márka árfolyama 1995-ben 36 százalékkal ment fel, 1989-ben huszonöt százalékkal, 1994-ben és 1991-ben pedig mintegy 23 százalékkal erősödött a nyugatnémet fizetőeszköz.
## 9. Mikor gyengült legnagyobbat a forint egy nap alatt?
Piaci alapon a legnagyobb gyengülést a forint 2008. október 10-én szenvedte el, ekkor egy nap alatt 5,9 százalékkal drágult meg az euró, 249 forint közeléből 264 forintra ugrott fel. A legnagyobb erősödés egyébként mindjárt a következő munkanapon, október 13-án történt, ekkor 4,1 százalékkal lett olcsóbb az euró. Újabb két nappal később egyébként megint több százalékkal gyengült a forint. Ezek voltak a Lehman Brothers-válság talán legsötétebb napjai, ami hatalmas volatilitást okozott a piacon.
A nyolcvanas, kilencvenes években, amikor még lényegében hatósági árasak voltak a devizák, a központilag elrendelt hirtelen egyszeri, meglepetésszerű leértékelések voltak szokásban. A rendszerváltás utáni legnagyobb egynapos gyengülés 1991. január 5-én történt, ekkor 14,9 százalékkal drágult meg a német márka a hirtelen bejelentett 15 százalékos forintleértékelés miatt. Hasonló hatalmas leértékelés volt 1995. március 13-án, kilenc százalékos, valamint 1994. augusztus 5-én, ami nyolc százalékot tett ki.