Az MNB április elején bejelentette, hogy mintegy háromszorosára, 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát. Vajon miért tette ezt? Jó-e ez az országnak, a forintnak? Értékálló-e vajon az arany, vagy csak egy bizonytalan jövőjű spekulációs eszköz?
Az arany nemcsak számos közmondásban szerepel, gazdasági szerepe is furfangos találós kérdésbe illik. Nem pénz, mégis gyakran fizetnek vele. Értékes, a legtöbben mégsem tudják használni semmire. Nehézkes a mozgatása, mégis bárki szívesen elszaladna vele. Az ára hol nagyon esik, hol nagyon emelkedik, mégis mindenki azt hiszi, hogy értékét megőrzi. Az arany legalább 2500-3000 éve speciális szerepet tölt be az emberiség életében, bár jelentősége halványodik.
## Pénz-e az arany?
Végső soron bármi lehet pénz, amit az emberek elfogadnak annak. Extrém esetben, mint a háború, vagy zárt közösségekben akár kézzel írott cédulák, kövek, gyufaszálak, cigaretta, nylon-harisnya is. De az arany bizonyult a múltban a évezredekig a legnépszerűbb csereeszköznek.
A találós kérdés-szerű ellentmondásos tulajdonságok közgazdasági háttere az, hogy az arany hogyan tölti be a pénz funkcióit. Ezek a funkciók a tankönyvek szerint fő vonalakban:
- Értékmérő eszköz (elszámolási egység, árak megállapításának eszköze).
- Csereeszköz (vagy forgalmi eszköz, árukat, szolgáltatásokat szerzünk vele).
- Fizetőeszköz vagy tranzakciós eszköz (áruforgalomtól független fizetésekre is alkalmas, mint bérek, adók, baráti átutalás stb.).
- Kincsképző funkciója van (tartalékolási, felhalmozási, megtakarítási eszköz).
- Világpénz (nemzetközi műveletekhez).
Ezeket a funkciókat el tudja-e vajon látni az arany? Rendszeres tranzakciókra bizony a modern világban nem igazán alkalmas, egy bolti nagybevásárlást vagy egy házvételt, adófizetést egyaránt nehezen képzelnénk már el aranyérmékkel vagy aranyrudakkal. Az az árakat sem aranyban számolják már, bár elvileg meg lehetne tenni, az is bonyolult lenne, főleg, ha a fizetés viszont nem aranyban történik.

Az arany sok éves határidős árfolyama, csúcsai (Tradingview.com)
Az aktuális [arany árfolyam](https://arfolyamtudos.hu/deviza/XAU-Arany-árfolyam) itt érhető el.
Mára az aranynak szinte csak a megtakarítási, befektetési, tartalékolási (esetleg spekulációs célú) funkciója maradt meg. Bár nagyon extrém esetekben, mint háború, hiperinfláció, katasztrófa, a többi szerepet is el tudná még látni úgy-ahogy.
## Miért vett aranyat az MNB?
Az MNB közleménye szerint “az arany hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez, aminek köszönhetően továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett”.
Ez a mondat kimondatlanul is azt sugallja, hogy a lépés a forintot is stabilabbá teheti. Hiszen az ország iránti bizalom gyakran a forint árfolyamában is tükröződik, amint azt már tapasztalhattuk. Hogy nem menjünk túl messzire, már a forint 1946-os bevezetését is jórészt az aranyfedezet, az ország akkori aranytartalékának hazaszállítása tette lehetővé. (Lásd: [9 érdekesség a forintárfolyam történetéből](https://arfolyamtudos.hu/hirek/9-erdekesseg-a-forintarfolyam-toertenetebol))
## 1971, mint fordulópont
Szintén az MNB írta, hogy “az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt.” Ehhez tudni kell, hogy az 1971-es év kiemelt jelentőségű, nagyjából ekkor szűnt meg az aranyfedezet a dollár és sok más deviza mögött. (A Bretton Woods-i rendszer fokozatosan felbomlott.) A devizák közötti fix, de legalábbis sok évig változatlan átváltási arányok is megszűntek, és a főbb pénzek árfolyama szabadon kezdett lebegni.
Mi is történt ez után? Miután az aranyfedezet előírása már nem kötötte a kormányok, jegybakok kezét, több pénzt hozhattak forgalomba. Ez is történt, erről árulkodik, hogy az infláció elég határozott fordulatot vett. Bár az utóbbi években megint mérsékelt volt, azóta sokkal inkább hajlamos elszállni a pénzromlás. Ez látható a következő grafikonon is:

A dollár inflációs indexe és a Bretton Woods-i rendszer vége (Tradingview.com)
## Az arany és az infláció
Az arany tavaly nyáron új történelmi rekordot döntött, de azóta süllyedt vagy stagnált. Ám lehet, hogy még fel fog ragyogni a napja. Főleg, ha beigazolódnak az infláció növekedésével kapcsolatos, jelenleg igencsak erősödő félelmek. Vagy legalább súlyosan negatív marad a reálkamat a szuperlaza jegybanki és kormányzati politika következtében.
Arany, részvény, ingatlan – állítólag ez a több évszázados hüvelykujjszabály, a józan paraszti ész válasza az inflációra. (Talán az MNB is így gondolhatja.) Az aranyár emelkedése 1971-től egyébként sokszorosan felülmúlta az amerikai inflációt (következő ábra). Bár ebben annak a hatása is benne lehet, hogy korábban hatósági szóval tartották mesterségesen alacsonyan a sárga fémet.

Az arany és az amerikai infláció 1971-től (Tradingview.com)
## Arany, vagy digitális arany?
A bitcoin az új, modern, digitális arany – olvasni sok helyen az utóbbi időben. Előnye a hagyományos arannyal szemben, hogy olcsóbb a tárolása és a mozgatása, gyorsan, percek alatt küldhető a világ egyik feléről a másikra. Egyes felmérések azt mutatják, hogy a fiatal, Y, Z generációk, az ezredforduló körül születettek már jobban bíznak a bitcoinban, mint az aranyban. Ráadásul miután az arany az utóbbi hónapokban lefelé csorgott, a bitcoin pedig emelkedett, sokan úgy vélik, hogy a bitcoin egyenesen elszívja az arany elől a befektetést kereső tőkét.
A bitcoinnal ugyanakkor szintén vannak gondok, amelyek miatt sok ember számára elfogadhatatlan értékőrzőként. A leggyakrabban az óriási volatilitást említik, napi 5-10 vagy heti 20-30 százalékos áringadozás egyáltalán nem ritkaság. Másrészt sokak számára túl bonyolult, túl nagy számítástechnikai felkészültséget igényel, veszélyes. A rendszerek meghekkelhetők, a vagyon egy rossz mozdulattal, egy elírt bitcoin-cím, egy elfelejtett jelszó, egy megsérült adathordozó következtében is elúszhat.
Az aranyat el lehet dugni, ásni a támadó ellenség elől, de nehéz kimenekíteni egy diktatúrából – mondják megint mások. Erre a bitcoin inkább alkalmas. Megint mások szerint viszont nincsen annak akadálya, hogy akár mindkettő fontos tartalékeszközként funkcionáljon a jövőben.