Megint nagyot esett a font a szigetországban talált új vírusvariáns és a Brexit-tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt. Brexit ide vagy oda, az angol font azonban hosszú távon is egyre gyengébb volt más fejlett devizákhoz képest. De még a forinthoz képest sem túlzottan izmos.
Két százalékkal [gyengült a font](https://arfolyamtudos.hu/deviza/GBP-Font-árfolyam "font árfolyam") az euróhoz és a dollárhoz képest – hallhattuk ma a rádióban. Ez alighanem egy új vírus-verzió felbukkanásának és a határok zárásának következménye is, miközben a Brexit-tárgyalások sokadik határideje is eredménytelenül telt le. De gyakran hallani arról, hogy a font gyengül, arról már ritkábban, hogy erősödik.
A Brexit óta gyengült a font, ezt szinte mindenki tudja. De mihez képest? A többi deviza egymáshoz képest is mozog, a viszonyítási pontok maguk is erősen ingadozóak.
A BXY font sterling-index, az EXY euró-index és a DXY dollárindex 2020-ban (Tradingview.com)
Van egy válaszunk: a BXY jelzésű fontindex (UK Pound Sterling Index). Ez az idén év elejétől december 18-ig 2,9 százalékkal emelkedett, de ez elég törékeny nyereségnek látszik. Pár napos fontgyengülés máris lenullázhatja. A deviza-indexeket egyébként arra találták ki, hogy egy adott pénz értékét ne csak egyetlen másikhoz képest ábrázolják. Hanem az összes, az ország életében lényegesebb devizához, egy devizakosárhoz képest. (A gyakorlatban általában a kereskedelmi forgalommal súlyoznak.)
## Meglepően szoros házasság az euróval
A font indexe persze az első ábrán sokszor mutat hasonlóságot az euróéval, és többnyire ellentéte a dollár mozgásának. Ez azért van, mert természetesen mindhárom indexben fontos szerepe van a másik két devizának. Hiszen a három régió fontos partnere egymásnak. Más fontos összetevők például a japán jen vagy a svájci frank.
A BXY font sterling-index, az EXY euró-index és a DXY dollárindex tíz évre, havi adatok (Tradingview.com)
A hosszabb távú kép majd markánsabb eltéréseket mutat – gondoltuk. Tíz éves időtávon még meglepően kicsi a különbség. A brit fizetőeszköz így csak öt százalékponttal múlta alul az eurót. A font indexe 13,4, az euróé 8,4 százalékkal esett 2010 decembere óta (havi adatok alapján). A 2016 júniusi Brexit-szavazás valóban minden mérték szerint lejjebb lökte a brit pénzt. de ez a folyamat már jóval előbb megkezdődött, valamikor 2014 közepén. Több időszakban az euróval szépen párhuzamosan gyengült a font. Mindkettő leértékelődött például a dollárhoz képest. (Valamint a svájci frankhoz, a japán jenhez képest is.)
## Húsz év alatt nagyot veszített a font
A harmadik grafikonon látható annak változása, mennyi dollárt, eurót, svájci frankot kellett adni egy fontért. A trend mindhárom esetben csökkenő, vagyis húsz év alatt egyre kevesebbet ért a font ezekben a devizákban. Itt már jóval markánsabb különbségeket látunk: 31 százalékkal kevesebb eurót és 51 százalékkal kevesebb frankot kell adni egy fontért ma, mint 2000 végén.
Az angol font árfolyama dollárban, euróban, forintban, svájci frankban, 20 évre, havi adatok (Tradingview.com)
Amint egyébként a Stooq.com saját indexéből kiderül, a font a hetvenes-nyolcvanas években már hatalmasakat zuhant. Az 1971-es 100-ról ez az index mára 26,73-ra esett, azaz a deviza közel háromnegyedét veszítette el értékének a többi fontosabb fizetőeszközhöz képest.
Fontosabb devizaindexek
- DXY – [USA dollár ](https://arfolyamtudos.hu/deviza/USD-Dollár-árfolyam "USA dollár")
- EXY – [Euró](https://arfolyamtudos.hu/deviza/EUR-Euro-árfolyam "Euro")
- BXY – [Brit font](https://arfolyamtudos.hu/deviza/GBP-Font-árfolyam "Brit font")
- JXY – [Japán jen](https://arfolyamtudos.hu/deviza/JPY-Japán-jen-árfolyam "Japán jen")
- CXY – [Kanadai dollár](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CAD-Kanadai-dollár-árfolyam "Kanadai dollár")
- AXY – [Ausztrál dollár](https://arfolyamtudos.hu/deviza/AUD-Ausztrál-dollár-árfolyam "Ausztrál dollár")
- SXY – [Svájci frank](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CHF-Svájci-frank-árfolyam "Svájci frank")
- ZXY – [Új-Zélandi dollár](https://arfolyamtudos.hu/deviza/NZD-Új-zélandi-dollár-árfolyam "Új-Zélandi dollár")
A magyar forint hosszú távon igazán nem nevezhető a szilárdság mintaképének, hosszú távon erősen leértékelődött a nyugat-európai devizákhoz képest. De az angol font kivétel, ahogy azt a harmadik ábra mutatja. A fontért ma 394 forint körüli összeget kell adni idén, kicsivel kevesebbet, mint 2016-ban, 2006-ban vagy 2000 környékén (piros vonal).
## Amikor 100 font már csak 40 pennyt ér
A dollárhoz hasonlóan az angol font is egy olyan deviza, amely az utóbbi évszázadokban sohasem nullázta le magát, nem inflálódott el teljesen. (Nem úgy, mint a magyar korona, a pengő, a régi német márka vagy számos feltörekvő piaci fizetőeszköz.) De ez nem jelenti azt, hogy megőrizte volna értékét. Az egyik infláció-kalkulátor oldal a hivatalos statisztikákra hivatkozva azt írja, hogy az 1751-es 100 font értéke mai fontban 22 765 font lenne. Vagy, megfordítva a dolgot, 100 akkori font ma már csak mintegy 40 pennyt ér. Ez a pénzromlás sokkal magasabb, mint a dolláré: ugyanezen oldal szerint 100, 1751-es dollár a mai árszínvonal mellett csak 4066 dollárnak felel meg.
A brit inflációs index grafikonján – a dolláréhoz hasonlóan, [amiről itt írtunk](https://arfolyamtudos.hu/hirek/tenyleg-oesszeomlas-elott-all-a-dollar "dollár árfolyam") – 1971-ben van egy markáns ugrás, onnan kezdve jóval meredekebb az árak emelkedése. Mint tudjuk, ekkor törölték el a világban a Bretton Woods-i rendszert, a dollár nemesfémre váltását és a szabályozott devizaárfolyamok rendszerét. Ettől kezdve lebegett szabadon a font árfolyama is.
## Miért gyenge a font?
Mi az oka a font igazán hosszú távú, így joggal történelminek nevezhető leértékelődésének? Nehéz kérdés. Az inflációs rátákban [nem látni markáns különbséget](https://tradingeconomics.com/united-kingdom/consumer-price-index-cpi "inflációs ráták") az utóbbi években az eurózónához képest, de az európai gazdaság motorja sokkal inkább Németország volt. A devizaárfolyamokat azonban sok más tényező befolyásolhatja, így a kamatszintek különbözősége, az adósságállomány, a termelékenység. A brit fizetési mérleg hiánya a szakirodalom szerint különösen neuralgikus pont, súlyosan negatív volt már a Brexit előtt is.
De az is lehet, hogy nem csak a font gyengeségéről van szó. Legalább részben a többi deviza lett relatíve erősebb. A válságok idején biztos menedéket kereső befektetők dollárt, eurót, frankot, Ázsiában esetleg jent vásárolnak. A font viszont, mint menedék, már sok éve nem igazán jutna senkinek sem az eszébe.
