A dollár gyengülő trendben mozog tavasz óta, vannak, akik már az összeomlásával riogatnak. Miért következhet ez be? Valós-e a veszély, elkerülhetetlen, vagy meg lehet előzni? Ha pedig a dollár esik, minek mehet fel az ára?
A német birodalmi márkával és a magyar pengővel ellentétben a dollárt még soha nem kellett az utcákról összesöpörni, sohasem értéktelenedett el teljesen. Ám értéke, vásárlóereje más pénzekhez hasonlóan az évtizedek során egyre alacsonyabbra süllyedt, ahogy az inflációs indexe is mutatja. Száz év alatt a mutató 20 közeléből 260-ra nőtt, vagyis a fogyasztói árak szintje mintegy 13-szorosra ment fel.

Az USA inflációs indexe 100 évre (US Inflation Calculator)
Idén tavasz óta gyengülő pályán van a [dollár az euróhoz képest](https://arfolyamtudos.hu/devizaarfolyam/grafikon/EURUSD "dollár az euróhoz képest"), a keresztárfolyam 1,07-1,09 környékéről 1,22 közelébe emelkedett. Vagyis a [dollár](https://arfolyamtudos.hu/deviza/USD-Dollár-árfolyam "dollár árfolyam") értékének 11-12 százalékát elvesztette. A keresztárfolyam 6-7 éve volt 1,4-en is, 12 éve pedig 1,6-on, a trend így elvileg még sokáig folytatódhat. Mostanában azonban egyre gyakoribbak az olyan szélsőséges vélemények is, amelyek azzal riogatnak, hogy a dollár értéke teljesen össze fog omlani.

Az euró/dollár és a dollár/forint hosszabb távú értéke (Tradingview.com)
A fő érvük, hogy olyan óriási mennyiségű pénzt nyomtattak az USA-ban az idén, amire még soha nem volt példa a történelemben.
## Dübörög a pénznyomda
Ami előbb-utóbb magas inflációt fog okozni, az pedig a deviza rohamos leértékelődését, a dollárral szembeni bizalom megrendülését. ([Lásd a török líra negatív spirálját, amiről múlt héten írtunk](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mit-tanit-nekuenk-a-toeroek-lira-az-unortodoxia-allatorvosi-lova "Lásd a török líra negatív spirálját, amiről múlt héten írtunk").) Az infláció legfontosabb okaként ugyanis a gazdaságban levő pénz mennyiségének túlzott növekedését szokták megjelölni. Az amerikai gazdaságban levő pénz mennyiségét mérő M1 mutató például, miután az utóbbi egy évtizedben lassacskán már több mint kétszeresére nőtt, az idén újabb másfélszeresére ugrott.

Ám a sok pénz önmagában nem elég ahhoz, hogy inflációt gerjesszen. Az USA-ban a fogyasztói árak éves növekedésének üteme novemberben 1,2 százalék volt. Magasabb ugyan, mint az év közepén, az első koronavírus-hullám után, de alacsonyabb, mint [2018-2019-ben](https://tradingeconomics.com/united-states/inflation-cpi). Ennek az a magyarázata, hogy nem elég, ha a pénz a gazdaságba kerül, a szereplőknek el is kell azt költeniük, hogy inflációt okozzon. A válságok gyakran inkább deflációt okoznak, mert az emberek nem tudnak vagy nem akarnak költeni.
## Minden befektetés buborék lesz?
Ha a gazdaságban levő pénz jelentős része megtakarításként, tartalékként lecsapódik, vagy – ahogy valószínűleg most történik – a részvénypiacon hajtja feljebb az árakat, akkor a fogyasztói árakra nincs jelentős hatással. Ehelyett úgynevezett “eszközár-buborékot” okoz, a befektetési eszközök árát veri fel.
Példának hozzák fel, hogy a Donald Trump elnök által a lakosságnak tavasszal kiutalt, fejenként 1200 dolláros csekkeket is az emberek egy része részvényvásárlásra költötte. (Például a Robinhood alkalmazásban.) De ez látszik abból is, hogy a koronavírus második hulláma, az újabb lezárások és gazdasági problémák ellenére az amerikai tőzsdeindexek decemberben is újabb csúcsokra tudtak menni. A [bitcoin](https://arfolyamtudos.hu/deviza/BTC-Bitcoin-árfolyam "bitcoin árfolyam") pedig a 2017 végi mánia során kialakult csúcsát ostromolja.
## Kamatemelés szinte kizárva
Az [infláció](https://arfolyamtudos.hu/inflacio "infláció") szellemét könnyebb kiengedni a palackból, mint visszagyömöszölni oda – tartották közgazdászok korábbi évtizedekben. Akkor, amikor az infláció a gazdaságok egyik nagy problémája volt. Abból a korból mindenesetre maradtak módszerek, amivel a pénzromlást kordában lehet tartani. Ilyenkor a jegybank kivonja, leköti a gazdaságban keringő, feleslegesnek tekintett, inflációt okozó pénzt.

Az USA dollár indexe (DXY) (Tradingview.com)
Csakhogy ennek fő módszere a kamatemelés. Ez viszont jelenleg a legtöbb jegybank számára nem tűnik járható útnak, mégpedig azért, mert sokkal, de sokkal magasabb az adósságok szintje, mint akárcsak 12 éve is volt. Egy kamatemelési sorozat vállalati csődök, magáncsődök, esetleg államcsődök sorozatát indíthatná el, és újabb mély válságot idézhetne elő. Ha konkrétan a dollárkamatokat emelnék, az a dollárt is olyan mértékben erősítené, ami az exportőröknek káros.
## Már folyik az elinflálás
Sokkal valószínűbb, hogy az óriási adósság-hegyeket megpróbálják elinflálni, ahogy ez a Második Világháború után történt. Az USA és az Egyesült Királyság egyaránt, kihasználva a negatív reálkamatokat, lefaragták a hetvenes évek elejére a háború alatt felhalmozott adóssághegyeket. Méghozzá Amerikában a GDP 100 százaléka körüli szintről [mindössze a 30 százalékára](https://tradingeconomics.com/united-states/government-debt-to-gdp).
Ez már ma is folyik, hiszen a reálkamatok negatívak az USA-ban, de az EU-ban is. Ha ezt a csendes, fokozatos, szinte láthatatlan adósság-csökkentési módszert használják a jövőben is, annak a következő következményei lehetnek:
- A reálkamatok, a kötvények reálhozama évekig vagy évtizedekig negatív marad.
- Ez más devizákhoz képest csökkentheti a dollár vonzerejét – kivéve azonban az olyan devizákat, amelyeknél hasonló monetáris politikát folytatnak. Ezekből pedig sok lehet.
- Az értékálló alternatívát kereső tőke reáleszközökbe áramlik (nemesfémek, más árupiaci eszközök, ingatlanok, részvények, régiségek, műtárgyak), eszközár-buborékok jönnek.
- Mások inkább felélik a megtakarításaikat, mintsem veszítsen értékéből a bankszámlán.
- Magasabb infláció alakul ki.
## Nincs lejátszva a mérkőzés
Az inflációra azonban sok minden más is hat a pénzmennyiségen kívül. A termelési kapacitások, az áruk túlkínálata, a munkaerő-piaci helyzet a társadalom elöregedésével együtt, a globalizáció. A termelékenység, a technikai fejlődés. Sőt pszichológiai tényezők is, mint az inflációs várakozások.
A meccs nincs lefutva. Azt nyilván a jegybankok sem szeretnék, ha a rájuk bízott pénzek teljesen elértéktelenednének, és megtesznek az ellen, amit tudnak. Így lehet, hogy magasabb lesz az infláció a mostaninál, például évi 4-6 százalék. De mégsem két számjegyű, mint időnként a nyolcvanas, kilencvenes években. Hiperinfláció pedig eddig a történelemben főleg háborúk (illetve egyes diktatúrák) idején fordult elő.
A [devizaárfolyamok](https://arfolyamtudos.hu/devizaarfolyam "devizaárfolyamok") pedig lehet, hogy nem annyira egymáshoz képest, mint inkább a reáleszközökhöz képest fognak leértékelődni. Ez a folyamat talán már meg is kezdődött.