Euróval, vagy anélkül könnyebb az élet? Bevezethetné Magyarország?

@ÁrfolyamTudós 3/19/2021, 11:00:00 AM

Ismét felmerült, hogy Magyarország talán bevezethetné az eurót. De vajon érdemes-e egyáltalán? Segítette-e azokat az országokat, amelyek benn vannak, vagy azok járták jól, akik kint maradtak? Képesek lennénk-e teljesíteni egyáltalán a közeljövőben a feltételeket? Sokak szemében népszerű lépés lehet az euró bevezetése, hiszen az euró évtizedes erősödő trendben mozog a forinthoz képest, amit mindenki a saját bőrén érezhet. Vagyis a forint gyengül, leértékelve megtakarításainkat, jövedelmünket a külföldhöz képest. Drágítva külföldi utazásainkat, beszerzéseinket.

money

## Az euró sem csodaszer Sőt az elmúlt pár évben ez a gyengülés még gyorsult is, amint az első ábrán látható. Ma csak két-három forintra van az euró mindenkori, a 2020-as első karantén idején kialakult történelmi rekordjától. ![EURHUF hosszú távon](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/yFNYJ1rBtwXlqJyGOuIcR/0e6a733b78ca70d4746cb50ddc7489b9/0016_EURHUF_hossz___t__von.jpg) Az euró/forint hosszú távú trendje (Tradingview.com) Az euró azért nem mindig és nem mindenhez képest erősödik, birtoklása nem feltétlenül maga a kánaán. Amint a következő ábra, az euróindex mutatja, az utóbbi hónapokban sokat erősödött ugyan, leginkább a dollárhoz képest. De bőven voltak az életében gyengülő szakaszok is, és történelmileg egyáltalán nem nevezhető magasnak az értéke. (Az index egyébként egyszerű, kosara 25-25 százalékban dollár, angol font, svájci frank és japán jen, e négy devizához képest mutatja tehát az euró értékének átlagos változását.) ![az euró indexe 2007-től](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/1oqEC8e52lS7dZOrgzOkHa/485227a5f07ff294dd5edd186ed70a58/0016_az_eur___indexe_2007-t__l.jpg) Az euró indexe 2007-től (Tradingview.com) ## Az Euróövezeten belül, vagy kívül tágasabb a növekedés? De vajon azok az országok, amelyek eddig bevezették, hogyan jártak? Ehhez nézzük meg az EU és az EGT (Európai Gazdasági Térség) fontosabb tagjainak gazdasági teljesítményét. Az Eurostat alapján 2009-től, 12 évre kiszámoltuk az összesített GDP-növekedést, ami nagyon vegyesre sikeredett. Egyes országok gazdasága ezen idő alatt még jelentősen zsugorodott is, mint Görögországé, Olaszországé, Spanyolországé. Másokat a kétszeri válság (2009 és 2020) sem rengetett meg, és valósággal megtáltosodtak, mint Írország, Málta vagy Lengyelország. ![EGT-országok gazdasági növekedése 2009-2020 között, Eurostat](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/coog0C6jYPtonbX3YESh6/890f519d9654c56806b52bd33324cd44/0016_EGT-orsz__gok_gazdas__gi_n__veked__se_2009-2020_k__z__tt__Eurostat.jpg) EGT-országok összesített reál GDP növekedése 2009-2020 között (Eurostat-adatokból) A grafikonon kékkel jelöltük azon országok GDP-növekedését, amelyek eurót használnak (vagy ahhoz kötik devizájukat, mint Bulgária). Zöldek azok, amelyek megtartották saját fizetőeszközüket. A zöld, tehát független pénzpolitikát folytató országok közül eléggé sok van a lista teteje felé, azaz magas a gazdasági növekedésük. Mégsem lehet azt mondani, hogy ez garancia lenne a sikerre. Az EU átlaga felett nyolc ilyen ország teljesített, miközben 12 ország az euró használata ellenére is átlag felett volt. ## Minek a saját pénz, ha nem értékeljük le? A képet tovább árnyalja, hogy Írország, Málta, Szlovákia, Litvánia, Észtország az euró ellenére is magas növekedést értek el. Bár egy részük csak később csatlakozott az Euróövezethez, egyelőre nem úgy néz ki, mintha ebből bármi problémájuk származna. Nagy-Britannia a saját pénz ellenére is alig növekedett, Horvátország összterméke pedig zsugorodott is. Ráadásul van itt még valami. Mert mire is jó a saját pénz? Leginkább arra, hogy leértékeljék, ezzel növelve az exportőrök nyereségét, az ország versenyképességét, élénkítve a gazdaságot, megőrizve munkahelyeket. Legalábbis az önálló deviza hívei sokszor ezt mondják, és a Magyar Nemzeti Bank lassan leértékelgető politikája is erre a felfogásra enged következtetni. De ha a listát megnézzük, eléggé előkelő helyen van rajta Svédország, közel húsz százalékkal, a kelet-európai kistigrisekhez hasonlóan növekvő gazdasággal. Márpedig a koronájuk kifejezetten erős, amint arról nemrég beszámoltunk. (Lásd: [Miért erősebb a svéd korona, mint az euró (és a forint)?](https://arfolyamtudos.hu/hirek/miert-erosebb-a-sved-korona-mint-az-euro "Miért erősebb a svéd korona, mint az euró (és a forint)?")) ## A svájci és a cseh csoda Valamint dübörög Svájc gazdasága is, amely arról híres, hogy minden nagyobb válság esetén seregestül rohannak frankot venni a befektetők, jól felértékelve azt. (Emiatt kellett a híres árfolyamküszöböt is bevezetni annak idején.) Mindkét ország gazdasága annak ellenére prosperál, hogy független devizájukat nem sikerült leértékelniük, sőt, még felértékelődést is elszenvedtek. Csehország is hasonló cipőben van, erősödő deviza és erős gazdaság jellemzi. (Lásd:[ Mi lehet a bivalyerős cseh korona titka?](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mi-lehet-a-bivalyeros-cseh-korona-titka " Mi lehet a bivalyerős cseh korona titka?")) Lehet, hogy mindhárman jobban jártak volna az euróval? ![a svájci frank indexe 2007-től](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/1fPfXKHOWb1Dd86kEZDgnA/c338a06f1de24df07e4171e35e27f5a2/0016_a_sv__jci_frank_indexe_2007-t__l.jpg) A svájci frank indexe 2007-től (Tradingview.com) Az Euróövezetet gyakran vádolják azzal, hogy a németek játékszere és főleg nekik kedvez. Németországban valóban átlag feletti volt a gazdasági növekedés 12 év alatt, 8,5 százalék, de ezt azért kiugrónak sem neveznénk. ## Teljesítjük-e az euróbevezetés feltételeit? Összességében tehát nem egyértelmű, hogy érdemes-e bevezetni az eurót, legalábbis pusztán a gazdasági növekedés szempontjából. Valószínűleg a független nemzeti valuta csak egy tényező a sok közül egy bonyolult képletben. De vajon teljesíti-e egyáltalán Magyarország az euróbevezetés feltételeit? Ehhez elsősorban az úgynevezett maastrichti kritériumokat kell végigzongorázni. Vázlatosan a következőket kellene teljesíteni: 1. Az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam átlagát. 2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. 3. A bruttó államadósság a GDP 60 százaléka alatt kell legyen, vagy folyamatos csökkenést kell tudni felmutatni. 4. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama nem léphet ki egy bizonyos árfolyamsávból, be kell lépni az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM). 5. A hosszú futamidejű államkötvények átlaghozama legfeljebb két százalékkal lehet több, mint a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam kötvényeinek átlaghozama. (Forrás: Wikipedia) Ebből az ötből jelenleg lehet, hogy egyet sem teljesítünk. Az infláció viszonylag magas nálunk, a hosszú futamidejű államkötvények hozama szintén. Az éves költségvetési hiány tavaly durván megugrott. Így az államadósság – az úgynevezett “Maastrichti adósságráta” – tavaly év végére szintén elszállt, 81 százalékra ugrott fel. (Pedig a válság előtt már ígéretesen csökkent, közelített a 60 százalékos határ felé.) Az ERM-be sem léptünk még be. Más kérdés, hogy számos más európai országban hasonlóan romlott a helyzet tavaly, így a maastrichti kritériumok is igencsak elavultnak tűnnek. Az euró bevezetése azonban a jelenlegi feltételrendszer mellett a következő 2-3 évben nem látszik reálisnak.

További hírek

  • Két nagy csoportot tudunk megkülönböztetni egymástól, a szabad felhasználású hiteleket és azokat, ahol a kapott összeget csak meghatározott célokra használhatod fel.

  • Január 4. hetében vagyunk, és úgy tűnik, hogy a kriptovaluta-piac egy hosszú hétvégi fellélegzés után ismét összeomlik.

  • 50 000 dolláros szint fölé emelkedett a Bitcoin. A virtuális valuta továbbra is emelkedőben van a hónapok óta tartó mélypontról.

  • Tartja magát az arany árfolyama

    8/16/2021, 12:00:00 PM

    A rövid idő alatt bekövetkezett közel 3%-os emelkedés után tartja magát az arany árfolyama.

  • Az Európai Központi Bank szerdán bejelentette, hogy megkezdi a digitális euró létrehozását, mivel egyre több fogyasztó hagyja el a készpénzt. A projekt várhatóan két évig tart, és az elképzelés szerint az euróövezet 19 tagországában használt közös valuta digitális változata kerül előkészítésére. A központi bank által támogatott valuta tényleges bevezetése azonban a tervezési és vizsgálati szakaszon túl további két évet vehet igénybe.

  • A dollár hétfőn többhavi csúcsok közelében tartotta magát a többi főbb devizával szemben, miután az amerikai jegybank múlt héten meglepte a piacokat azzal, hogy jelezte: a vártnál hamarabb emeli a kamatlábakat és befejezi a sürgősségi kötvényvásárlást.

©2020 — ARFOLYAMTUDOS.hu

Jogi nyilatkozat: Bár mindent elkövetünk azért, hogy a közölt adatok helyesek és frissek legyenek, előfordulhatnak hibák. Az ezekből eredő károkért nem tudunk felelősséget vállalni!

Az oldalon található információk szerkesztő magánvéleményét tükrözik. Az itt megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!


Impresszum | Rólunk | Kapcsolat