Euróval, vagy anélkül könnyebb az élet? Bevezethetné Magyarország?

@ÁrfolyamTudós 3/19/2021, 11:00:00 AM

Ismét felmerült, hogy Magyarország talán bevezethetné az eurót. De vajon érdemes-e egyáltalán? Segítette-e azokat az országokat, amelyek benn vannak, vagy azok járták jól, akik kint maradtak? Képesek lennénk-e teljesíteni egyáltalán a közeljövőben a feltételeket? Sokak szemében népszerű lépés lehet az euró bevezetése, hiszen az euró évtizedes erősödő trendben mozog a forinthoz képest, amit mindenki a saját bőrén érezhet. Vagyis a forint gyengül, leértékelve megtakarításainkat, jövedelmünket a külföldhöz képest. Drágítva külföldi utazásainkat, beszerzéseinket.

money

## Az euró sem csodaszer Sőt az elmúlt pár évben ez a gyengülés még gyorsult is, amint az első ábrán látható. Ma csak két-három forintra van az euró mindenkori, a 2020-as első karantén idején kialakult történelmi rekordjától. ![EURHUF hosszú távon](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/yFNYJ1rBtwXlqJyGOuIcR/0e6a733b78ca70d4746cb50ddc7489b9/0016_EURHUF_hossz___t__von.jpg) Az euró/forint hosszú távú trendje (Tradingview.com) Az euró azért nem mindig és nem mindenhez képest erősödik, birtoklása nem feltétlenül maga a kánaán. Amint a következő ábra, az euróindex mutatja, az utóbbi hónapokban sokat erősödött ugyan, leginkább a dollárhoz képest. De bőven voltak az életében gyengülő szakaszok is, és történelmileg egyáltalán nem nevezhető magasnak az értéke. (Az index egyébként egyszerű, kosara 25-25 százalékban dollár, angol font, svájci frank és japán jen, e négy devizához képest mutatja tehát az euró értékének átlagos változását.) ![az euró indexe 2007-től](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/1oqEC8e52lS7dZOrgzOkHa/485227a5f07ff294dd5edd186ed70a58/0016_az_eur___indexe_2007-t__l.jpg) Az euró indexe 2007-től (Tradingview.com) ## Az Euróövezeten belül, vagy kívül tágasabb a növekedés? De vajon azok az országok, amelyek eddig bevezették, hogyan jártak? Ehhez nézzük meg az EU és az EGT (Európai Gazdasági Térség) fontosabb tagjainak gazdasági teljesítményét. Az Eurostat alapján 2009-től, 12 évre kiszámoltuk az összesített GDP-növekedést, ami nagyon vegyesre sikeredett. Egyes országok gazdasága ezen idő alatt még jelentősen zsugorodott is, mint Görögországé, Olaszországé, Spanyolországé. Másokat a kétszeri válság (2009 és 2020) sem rengetett meg, és valósággal megtáltosodtak, mint Írország, Málta vagy Lengyelország. ![EGT-országok gazdasági növekedése 2009-2020 között, Eurostat](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/coog0C6jYPtonbX3YESh6/890f519d9654c56806b52bd33324cd44/0016_EGT-orsz__gok_gazdas__gi_n__veked__se_2009-2020_k__z__tt__Eurostat.jpg) EGT-országok összesített reál GDP növekedése 2009-2020 között (Eurostat-adatokból) A grafikonon kékkel jelöltük azon országok GDP-növekedését, amelyek eurót használnak (vagy ahhoz kötik devizájukat, mint Bulgária). Zöldek azok, amelyek megtartották saját fizetőeszközüket. A zöld, tehát független pénzpolitikát folytató országok közül eléggé sok van a lista teteje felé, azaz magas a gazdasági növekedésük. Mégsem lehet azt mondani, hogy ez garancia lenne a sikerre. Az EU átlaga felett nyolc ilyen ország teljesített, miközben 12 ország az euró használata ellenére is átlag felett volt. ## Minek a saját pénz, ha nem értékeljük le? A képet tovább árnyalja, hogy Írország, Málta, Szlovákia, Litvánia, Észtország az euró ellenére is magas növekedést értek el. Bár egy részük csak később csatlakozott az Euróövezethez, egyelőre nem úgy néz ki, mintha ebből bármi problémájuk származna. Nagy-Britannia a saját pénz ellenére is alig növekedett, Horvátország összterméke pedig zsugorodott is. Ráadásul van itt még valami. Mert mire is jó a saját pénz? Leginkább arra, hogy leértékeljék, ezzel növelve az exportőrök nyereségét, az ország versenyképességét, élénkítve a gazdaságot, megőrizve munkahelyeket. Legalábbis az önálló deviza hívei sokszor ezt mondják, és a Magyar Nemzeti Bank lassan leértékelgető politikája is erre a felfogásra enged következtetni. De ha a listát megnézzük, eléggé előkelő helyen van rajta Svédország, közel húsz százalékkal, a kelet-európai kistigrisekhez hasonlóan növekvő gazdasággal. Márpedig a koronájuk kifejezetten erős, amint arról nemrég beszámoltunk. (Lásd: [Miért erősebb a svéd korona, mint az euró (és a forint)?](https://arfolyamtudos.hu/hirek/miert-erosebb-a-sved-korona-mint-az-euro "Miért erősebb a svéd korona, mint az euró (és a forint)?")) ## A svájci és a cseh csoda Valamint dübörög Svájc gazdasága is, amely arról híres, hogy minden nagyobb válság esetén seregestül rohannak frankot venni a befektetők, jól felértékelve azt. (Emiatt kellett a híres árfolyamküszöböt is bevezetni annak idején.) Mindkét ország gazdasága annak ellenére prosperál, hogy független devizájukat nem sikerült leértékelniük, sőt, még felértékelődést is elszenvedtek. Csehország is hasonló cipőben van, erősödő deviza és erős gazdaság jellemzi. (Lásd:[ Mi lehet a bivalyerős cseh korona titka?](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mi-lehet-a-bivalyeros-cseh-korona-titka " Mi lehet a bivalyerős cseh korona titka?")) Lehet, hogy mindhárman jobban jártak volna az euróval? ![a svájci frank indexe 2007-től](//images.ctfassets.net/7btulpcn6qzk/1fPfXKHOWb1Dd86kEZDgnA/c338a06f1de24df07e4171e35e27f5a2/0016_a_sv__jci_frank_indexe_2007-t__l.jpg) A svájci frank indexe 2007-től (Tradingview.com) Az Euróövezetet gyakran vádolják azzal, hogy a németek játékszere és főleg nekik kedvez. Németországban valóban átlag feletti volt a gazdasági növekedés 12 év alatt, 8,5 százalék, de ezt azért kiugrónak sem neveznénk. ## Teljesítjük-e az euróbevezetés feltételeit? Összességében tehát nem egyértelmű, hogy érdemes-e bevezetni az eurót, legalábbis pusztán a gazdasági növekedés szempontjából. Valószínűleg a független nemzeti valuta csak egy tényező a sok közül egy bonyolult képletben. De vajon teljesíti-e egyáltalán Magyarország az euróbevezetés feltételeit? Ehhez elsősorban az úgynevezett maastrichti kritériumokat kell végigzongorázni. Vázlatosan a következőket kellene teljesíteni: 1. Az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam átlagát. 2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. 3. A bruttó államadósság a GDP 60 százaléka alatt kell legyen, vagy folyamatos csökkenést kell tudni felmutatni. 4. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama nem léphet ki egy bizonyos árfolyamsávból, be kell lépni az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM). 5. A hosszú futamidejű államkötvények átlaghozama legfeljebb két százalékkal lehet több, mint a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam kötvényeinek átlaghozama. (Forrás: Wikipedia) Ebből az ötből jelenleg lehet, hogy egyet sem teljesítünk. Az infláció viszonylag magas nálunk, a hosszú futamidejű államkötvények hozama szintén. Az éves költségvetési hiány tavaly durván megugrott. Így az államadósság – az úgynevezett “Maastrichti adósságráta” – tavaly év végére szintén elszállt, 81 százalékra ugrott fel. (Pedig a válság előtt már ígéretesen csökkent, közelített a 60 százalékos határ felé.) Az ERM-be sem léptünk még be. Más kérdés, hogy számos más európai országban hasonlóan romlott a helyzet tavaly, így a maastrichti kritériumok is igencsak elavultnak tűnnek. Az euró bevezetése azonban a jelenlegi feltételrendszer mellett a következő 2-3 évben nem látszik reálisnak.

További hírek

  • Napjainkban az információáramlás sebessége és a pénzügyi piacok átláthatósága soha nem látott mértékben bővült. Ennek a dinamikus világnak a középpontjában a kriptovaluták állnak, amelyek közül a Bitcoin kétségkívül a legismertebb. A Bitcoin árfolyama, mint a digitális aranyé, folyamatosan változik, tükrözve a piaci attitűdöket, a befektetői érdeklődést, valamint a globális gazdasági trendeket.

  • Az Oroszországból Kínába, Indiába és Törökországba szállított olaj mennyisége májusban magasabb volt, mint négy éve, de a stratégák szerint az év második felében hiány várható az áruból. Júliusban aztán az OPEC+ (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) megragadta az alkalmat, hogy a termelés visszafogásával támogassa az árakat. Félelmük az volt, hogy a kereskedők aggodalma a következő hónapokban várható magas kamatlábakkal és alacsony növekedéssel kapcsolatos környezet miatt elapasztja a keresletet, és ez lefelé húzza az árakat. A hónap végére az OPEC stratégiája a JPMorgan szerint "meghozta a kívánt hatást", mivel a nyersolaj ára az elmúlt három hónap legmagasabb szintjére emelkedett.

  • Nettó-bruttó bérkalkulátor 2023 – mert nem mindegy, mennyi az annyi. A kiszámíthatóság mindenki számára fontos, különösen, ha a havi munkabéréről van szó. Ennek tudatában tudunk ugyanis kalkulálni és előre látni, hogy az adott hónapban nagyjából mire számíthatunk. A számolgatást könnyen megzavarhatja a bruttó-nettó bér különbsége, ám erre is van megoldás.

  • Joe Biden amerikai elnök 2022 februárjában Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziójára azzal válaszolt, hogy kísérletet tett Putyin elnök rezsimjének gazdasági területen történő megbénítására. Moszkva devizatartalékainak százmilliárd dollárját befagyasztották, Oroszországot pedig majdnem kizárták a nemzetközi bankrendszerből. E lépések egyik nem szándékos következménye az volt, hogy a világ „éles emlékeztetőt kapott saját dollárfüggőségükről, függetlenül attól, hogy mit gondolnak a háborúról”, a Bloomberg szavai szerint.

  • Az üzleti világban az idő és az erőforrások hatékony kezelése kulcsfontosságú a sikerhez. Ehhez járul hozzá az SAP vállalatirányítási rendszer, amely integrált módon képes kezelni számos üzleti terület munkafolyamatát a pénzügy és számviteltől kezdve a logisztik különböző területein át az ügyfélkapcsolat kezeléséig. Cikkünkben Kriston Csaba, az Acterra International ügyvezetője foglalja össze, hogyan tehetik hatékonyabbá a vállalatok munkafolyamatait az SAP moduljai.

  • Ezüst vagy arany?

    3/20/2023, 4:00:00 PM

    Abban az esetben, ha a történelmet bármiféle iránymutatónak vesszük alapul, akkor elmondható, hogy az arany és az ezüst ára általában emelkedést mutat akkor, amikor a világpolitika ingatagnak tűnik, az infláció gyorsul, vagy éppen recesszió fenyeget. Mindkét nemesfémet értéket raktározó tárolóedénynek tekintik ilyenkor, ami azt jelenti, hogy nagy a kereslet irántuk.