Az egyik, sokak számára meglepetést okozó deviza az [amerikai dollár](https://arfolyamtudos.hu/deviza/USD-Dollár-árfolyam "amerikai dollár") volt, amely válságos időkben sokszor menedékként szolgál. Ide áramlik, például amerikai kötvényekbe, azok pénze, akik biztonságos kikötőt keresnek. Tavaly azonban a dollár esése volt a nemzetközi devizapiacok talán legfontosabb folyamata.
## Sok dollárt nyomtattak
Aminek persze megvan a logikus oka, leginkább az, hogy a világban talán a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban nőtt a forgalomban lévő pénz mennyisége, a költségvetési hiány. Eközben a kamatokat, az állampapírok hozamszintjét is mélyre nyomta le a jegybank szerepét betöltő Fed és a piac. Így nem csoda, hogy tavaly több mint hét százalékkal csökkent az úgynevezett dollárindex (DXY). Ez a dollár értékét egy devizakosárhoz képest ábrázolja.
([Lásd: Tényleg összeomlás előtt áll a dollár?](https://arfolyamtudos.hu/hirek/tenyleg-oesszeomlas-elott-all-a-dollar))
*Az euró árfolyama forintban, brazil reálban, rubelben, török lírában, mexikói peso-ban és norvég koronában (Tradingview.com)*
Ha azt kérdezik, mennyivel változott egy deviza árfolyama, akkor az a helyes válasz, mihez képest? A devizákat viszonyíthatjuk egymáshoz, esetleg valamilyen más szilárdabb értékű dologhoz, mint például az arany. Főleg az euróhoz képest nézzük a forint árfolyamát, mások inkább dollárban számolnak, vagy egy devizakosarat figyelnek. Készítettünk két táblázatot, az egyik az euróhoz, a másik a dollárhoz képest vizsgálja a fontosabb devizákat.
__Fontosabb keresztárfolyamok változása 2020-ban__
| # | Keresztárfolyam Dollár | Éves változás | # | Keresztárfolyam Euró | Éves változás |
| ---------- | ---------- | ---------- | ---------- | ---------- | ---------- |
| 1 | USD/ARS 1:1 | 40,6% | 1 | EUR/ARS 1:1 | 53,9% |
| 2 | USD/BRL 1:1 | 28,8% | 2 | EUR/BRL 1:1 | 40,9% |
| 3 | USD/TRY 1:1 | 24,9% | 3 | EUR/TRY 1:1 | 36% |
| 4 | USD/UAH 1:1 | 19,8% | 4 | EUR/RUB 1:1 | 29,7% |
| 5 | USD/RUB 1:1 | 19% | 5 | EUR/ISK 1:1 | 15% |
| 6 | USD/ISK 1:1 | 5,61% | 6 | EUR/MXN 1:1 | 14,6% |
| 7 | USD/MXN 1:1 | 5,16% | 7 | EUR/NAD 1:1 | 14,2% |
| 8 | USD/NAD 1:1 | 4,79% | 8 | EUR/ZAR 1:1 | 14,1% |
| 9 | USD/ZAR 1:1 | 4,69% | 9 | EUR/INR 1:1 | 12,1% |
| 10 | USD/INR 1:1 | 2,38% | 10 | EUR/THB 1:1 | 9,78% |
| 11 | USD/IDR 1:10^2 | 1,16% | 11 | EUR/HUF 1:1 | 9,53% |
| 12 | USD/THB 1:1 | 0,77% | 12 | EUR/USD 1:1 | 8,94% |
| 13 | USD/HUF 1:1 | 0,54% | 13 | EUR/HKD 1:1 | 8,42% |
| 14 | USD/HKD 1:1 | -0,48% | 14 | EUR/MYR 1:1 | 7,76% |
| 15 | USD/PLN 1:1 | -1,56% | 15 | EUR/PLN 1:1 | 7,24% |
| 16 | USD/MYR 1:1 | -1,77% | 16 | EUR/EGP 1:1 | 7,13% |
| 17 | USD/SGD 1:1 | -1,78% | 17 | EUR/SGD 1:1 | 7% |
| 18 | USD/EGP 1:1 | -1,93% | 18 | EUR/CAD 1:1 | 6,73% |
| 19 | USD/CAD 1:1 | -2,03% | 19 | EUR/NOK 1:1 | 6,46% |
| 20 | USD/NOK 1:1 | -2,28% | 20 | EUR/GBP 1:1 | 5,66% |
| 21 | USD/GBP 1:1 | -3,02% | 21 | EUR/PHP 1:1 | 3,89% |
| 22 | USD/XDR 1:1 | -4,66% | 22 | EUR/JPY 1:1 | 3,61% |
| 23 | USD/JPY 1:1 | -4,89% | 23 | EUR/CLP 1:1 | 3,4% |
| 24 | USD/PHP 1:1 | -5,25% | 24 | EUR/CZK 1:1 | 3,16% |
| 25 | USD/CZK 1:1 | -5,31% | 25 | EUR/TWD 1:1 | 2,8% |
| 26 | USD/CLP 1:1 | -5,45% | 26 | EUR/CNY 1:1 | 2,44% |
| 27 | USD/NZD 1:1 | -6,29% | 27 | EUR/NZD 1:1 | 2,09% |
| 28 | USD/TWD 1:1 | -6,31% | 28 | EUR/RON 1:1 | 1,79% |
| 29 | USD/CNY 1:1 | -6,47% | 29 | EUR/ILS 1:1 | 1,48% |
| 30 | USD/RON 1:1 | -6,6% | 30 | EUR/CHF 1:1 | -0,36% |
| 31 | USD/ILS 1:1 | -6,87% | 31 | EUR/DKK 1:1 | -0,39% |
| 32 | USD/HRK 1:1 | -7,35% | 32 | EUR/AUD 1:1 | -0,65% |
| 33 | USD/EUR 1:1 | -8,21% | 33 | EUR/SEK 1:1 | -4,3% |
| 34 | USD/CHF 1:1 | -8,54% | | | |
| 35 | USD/DKK 1:1 | -8,57% | | | |
| 36 | USD/BGN 1:1 | -8,76% | | | |
| 37 | USD/AUD 1:1 | -8,8% | | | |
| 39 | USD/SEK 1:1 | -12,15% | | | |
*(Forrás: Stooq.com)*
Az [euró](https://arfolyamtudos.hu/deviza/EUR-Euro-árfolyam "euró árfolyam") tavaly alapvetően erősödő pályán mozgott, az euróindex (EXY) 11,7 százalékkal emelkedett az év során. Ezért nem meglepő, hogy csak pár devizának sikerült erősödni az euróhoz képest. Számos deviza pedig százalékban két számjegyű mértékben értékelődött le a közös európai pénzzel összehasonlítva.
## Infláció és nyersanyag-kitettség
A leggyengébb láncszemnek olyan országok devizái bizonyultak, ahol vagy nagyon magas az infláció, vagy nagyon magas a nyersanyag-kitettség. Vagy mindkettő. Ilyen például az [argentin peso](https://arfolyamtudos.hu/deviza/ARS-Argentin-peso-árfolyam "argentin peso árfolyam"), amelyből 54 százalékkal többet kellett adni egy euróért az év végén, mint az év elején. Legalábbis abban a kategóriában, amit úgy neveznek, hogy főbb devizapárok. Kérdés persze, hol érdemes ezt a határt meghúzni, az a deviza, amely rohamos elértéktelenedése miatt már nem fér be a körbe. (A venezuelai bolívar például nyilván még jobban leértékelődött volna, ha szabad piacon forog, éves szinten 1900 százalék körüli inflációjával.)
Az erősen gyengülő devizák között van a [brazil reál](https://arfolyamtudos.hu/deviza/BRL-Brazil-real-árfolyam "brazil reál árfolyam"), aminek lehet oka az ország erős kitettsége olyan nyersanyagoknak, mint a kőolaj, vagy az annak helyettesítésére is használt etanol (és cukor). Ráadásul az országot a koronavírus is alaposan telibe találta, a leginkább fertőzött területek egyike. A következő helyen a török lírát látjuk, amely nem a nyersanyagok miatt szenved, de szintén magas inflációval, döcögő gazdasággal és számos politikai problémával terhelt. ([Lásd: Mit tanít nekünk a török líra, az unortodoxia állatorvosi lova?](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mit-tanit-nekuenk-a-toeroek-lira-az-unortodoxia-allatorvosi-lova))
## Rubel kontra norvég korona
Az ukrán deviza gyengeségén valószínűleg senki nem lepődik meg, az ország ehhez túl régen küzd súlyos gazdasági problémákkal. Az euró/rubel árfolyam majdnem harminc százalékos megugrása viszont már nehezebben érthető. Az országban ugyan lassan emelkedő pályán mozog az infláció, de decemberben csak 4,9 százalék volt éves szinten. Bár alaposan ki vannak téve az oroszok az olajáraknak is, ám a fekete arany sokat javult az év végére.
Ráadásul sok más árucikkben is érdekeltek, mint például arany, platina vagy más ipari fémek, amelyek kifejezetten jól szerepeltek tavaly. Valószínűsíthető, hogy az orosz rubel gyengeségében a politikai is benne van, nevezetesen Joe Biden megválasztott amerikai elnök, aki valószínűleg keményebb hangot fog megütni az oroszokkal szemben.
Érdekes szembeállítani a rubellel a norvég koronát, ahol az árfolyama az euróhoz képest csak hat és fél százalékkal ment fel. Az ország szintén komoly olajkitettséggel rendelkezik, és az év korábbi részében csúnyán elintézték a norvég devizát. Mostanra azonban szépen magához tért. ([Lásd még: Ez az év kész roncsderbi a devizapiacokon](https://arfolyamtudos.hu/hirek/mennyire-gyenge-a-forint-valojaban).)
## Alulteljesítő volt a forint
Ami a mi kis forintunkat illeti, a kelet-közép-európai térségben ez volt a leginkább gyengülő valuta, 9,5 százalékkal több forintot kellett év végén adni egy euróért, mint egy évvel korábban. A [lengyel zloty](https://arfolyamtudos.hu/deviza/PLN-Lengyel-zloty-árfolyam "lengyel zloty") csak mintegy hét százalékkal értékelődött le, a [cseh korona](https://arfolyamtudos.hu/deviza/CZK-Cseh-korona-árfolyam "cseh korona árfolyam") hárommal, az aktívabban menedzselt [román lej](https://arfolyamtudos.hu/deviza/RON-Román-lej-árfolyam "román lej") pedig kevesebb, mint kettővel.
*Az euró árfolyama forintban, lengyel zlotyban, cseh koronában és lejben (Tradingview.com)*
Kérdés, az idén is fennmarad-e a forint alulteljesítése. Jóslásokba bocsátkozni nem tudunk, ez nyilván nagyban függ majd a Magyar Nemzeti Bank lépéseitől, a nemzetközi piaci környezettől és a magyar gazdaság állapotától is.
## Mi lesz veled, dollár?
Nagy kérdés persze a dollár jövője, de kilátásai nem túl fényesek. E sorok írásakor nagyon úgy tűnt, hogy a demokrata párt megszerzi a két, függőben levő szenátusi helyet Georgia államban. Így az övék a Szenátus, a Képviselőház és az elnöki hivatal egyaránt, ami nagyon nagy mozgásteret biztosít majd nekik. Ez azt jelentheti, hogy nagyon nagy gazdaságélénkítő programok következnek, és sok friss dollár kerül a piacra. De azt is, hogy jobban nő a gazdaság, magasabb lesz az infláció, és még gyengébb a dollár.
Ám a többi jegybank is laza maradhat, és vélhetően sok ország gyengíteni próbálja majd a devizáját. Lehet, hogy leértékelési versenyfutás kezdődik majd, ami előbb vagy utóbb magasabb inflációhoz és az összes deviza együttes leértékelődéséhez is vezethet. Ezt felértékelheti a reáleszközöket, mint a nemesfémek, az ingatlanok, de a részvényeket is.
